„Het is niet langer de bedoeling van de geschiedenisdidactiek om leerlingen zoveel mogelijk vergeetbare kennis bij te brengen vanuit een vaste canon. Het vraagt en denkt […]
„Istorijos didaktika nebesiekia išmokyti mokinius kuo daugiau pamirštamų žinių iš fiksuoto kanono. Veikiau klausiama ir mąstoma apie tai, kaip mokiniams mokykloje išmokti jiems svarbių klausimų, mąstymo […]
„Vēstures didaktikas mērķis vairs nav iemācīt skolēniem pēc iespējas vairāk aizmirsto zināšanu no noteikta kanona. Drīzāk tā jautā un domā par to, kā skolēniem skolā apgūt […]
„La didattica della storia non ha più l’intenzione di insegnare agli alunni il maggior numero possibile di conoscenze dimenticabili e resistenti a un canone fisso. Piuttosto, […]
Etnologi Prof. Dr. Christoph Antweiler selittää DIE ZEIT -lehden haastattelussa glokalisaatio-sanaa seuraavasti: „McDonald’sin ensimmäinen indonesialainen McDonald’s-ravintola avattiin Jakartassa, joka oli muuten tuona vuonna maailman liikevaihdoltaan suurin […]
Etnoloog prof. dr Christoph Antweiler selgitab intervjuus DIE ZEITile portmanteau-sõna glokaliseerimine järgmiselt: „Ma kogesin, kuidas Jakartas avati esimene Indoneesia McDonald’s, mis muide oli tol aastal maailma […]
In an interview with DIE ZEIT, ethnologist Prof. Dr. Christoph Antweiler explains the portmanteau word glocalization like this: „I experienced how the first Indonesian McDonald’s was […]
I et interview med DIE ZEIT forklarer etnologen Prof. Dr. Christoph Antweiler portmanteau-ordet glocalisation på denne måde: „Jeg oplevede, hvordan den første indonesiske McDonald’s åbnede i […]
В интервю за DIE ZEIT етнологът проф. д-р Кристоф Антуайлер обяснява думата глокализация по следния начин: „Преживях как първият индонезийски McDonald’s отвори врати в Джакарта, между […]
A globalizáció nem egy állapot, hanem egy folyamat, és úgy értelmezhető, mint „a „denacionalizáció“ egy formája, amely különböző területeket érint, például a kommunikációt, a kultúrát, a […]
Глобалізація – це не стан, а процес, і її можна розуміти як „форму „денаціоналізації“, що впливає на різні сфери, такі як комунікація, культура, навколишнє середовище, політика […]
Küreselleşme bir durum değil, bir süreçtir ve „iletişim, kültür, çevre, siyaset ve ekonomi gibi farklı alanları etkileyen bir ‚uluslararasılaşma‘ biçimi“ olarak anlaşılabilir. (Starke/ Tosun 2019, 183) […]