Világnézet

A világnézet kifejezés a latin imago mundis kifejezésből származik (vö. Burger 2006, 2), és „egy olyan, az emberre kulturális és nyelvi közössége által rányomott, általában általa nem reflektált rendszert ír le, amely lehetővé teszi számára, hogy megismerje a világot, eligazodjon benne és bizonyos értékek szerint ítélje meg a körülményeket, de amely a végső kérdésekre is választ ad“. (Lukács 2009, 39)

Ebben az összefüggésben ez a jelentéshorizont átfedésben van a Kant által megalkotott világnézet fogalmával. A két fogalmat néha szinonimaként használják (vö. Berger 2001, 21). A világnézet azonban a Weltanschauung részhalmazaként is értelmezhető (vö. Lukas 2009, 29 f.), amely Brugger szerint „nem a világ egészének létére és értelmére vonatkozó végső, metafizikai kérdéseket teszi fel“ (Brugger 1978, 455).

Elsődleges és másodlagos világképek

A kognitív nyelvészet felismeri továbbá a különbséget az elsődleges – azaz „tisztán nyelvi“ – világkép között, amely a nyelv lexikai egységeiben és grammatikai szerkezeteiben tükröződik, és a másodlagos világkép között, amely a nyelvben „kulcsszavak és kulturális fogalmak; vallási eszmék; szövegtípusok és irodalmi műfajok; az ábrázolt világ, valamint a versekben a lírai szituáció elemei“ (Lukas 2009, 39) révén szállítja a világképet.

Metaforák és világképek

A metaforának különleges jelentőséget tulajdonítunk a világképek tanulmányozása és megértése szempontjából: „Funkciója egyszerre statikus-reprezentatív és dinamikus-formatív: A metaforák egyszerre reprezentációs formák és világképek befolyásoló tényezői“. (Berger 2001, 69.) A világkép kifejezés maga is metaforaként értelmezhető: „A világkép szóösszetétel szigorúan véve a világról alkotott felfogásunk vizualizációja. A szó szoros értelmében a világkép a képként felfogott világot jelenti“. (Albus 2001, 9)

Irodalom

Albus, Vanessa (2001): Weltbild und Metapher – Untersuchungen zur Philosophie im 18. Jahrhundert. Würzburg: Königshausen & Neumann.

Berger, Peter (2001): Computer und Weltbild – A számítógépek világának habituális felfogása. Wiesbaden: Westdeutscher Verlag.

Brugger, Walter (1978): Philosophisches Wörterbuch. 15. kiadás. Freiburg/ Basel/ Bécs: Herder.

Burger, Dominik (2006): Imago Mundi das Weltbild von der Antike bis zum Mittelalter. Norderstedt: GRIN.

Lukas, Katarzyna (2009): A világkép és az irodalmi konvenció mint a fordítás meghatározói, Adam Mickiewicz a német nyelvű közvetítésben. Berlin: Frank &Timme.