Törzsiség

A törzsiség az etnoszociológia területéhez tartozik. A szó a latin tribus „törzsiség“ szóból, illetve az angol tribalism „törzsi tudat“ vagy tribe „törzs“ szóból származik.

Tribalizmus – egy érzés

A törzshöz való tartozás érzését írja le, és azt, hogy az ember a saját törzsének érdekei felé orientálódik a társadalom, a kultúra és a politika tekintetében (vö. Duden 2017, 1118). A tribalizmus okának az európai gyarmatosító hatalmak önkényes határmegvonását tartják, amelyben nem vették figyelembe az etnikai és történelmi hátteret (vö. Lentz 1995, 118 f.). A tribalizmus több afrikai államban a törzsi politikára is utal. A sok egyes törzs és a hozzájuk kapcsolódó érdekek megnehezítik az államépítést, és gyakoriak az etnikai konfliktusok is (vö. Brockhaus 2010, 7811). Ennek oka az egymással versengő törzsi érdekek (vö. Matthies 1971, 35). A tribalizmus ismert teoretikusai John Lonsdale és Carola Lentz.

Az olyan szavak, mint a tribalizmus és a törzs, használatuk révén negatív konnotációval bírnak. Ezért beszélünk manapság etnikumról vagy etnikai csoportról (vö. Mader 2000, 4; vö. Nnoli 1982, 103). A tribalizmus néha csak az etnicitás szélsőséges formájának kifejezésére használatos (vö. Mader 2000, 5).

Az „új törzsiség

Daniel Quinn filozófus megalapította az ‚Új törzsizmust‘. Ő a toleráns, egalitárius és kooperatív kis népcsoport leírására használja, amely a kommunizmustól abban különbözik, hogy kis létszámú. Szerinte ez évezredek óta bevált társadalmi forma, és ez a legjobb, amit az emberek elérhetnek (vö. Quinn 1999, 29).

Ma a törzsiességet marketingcélokra is felhasználják a vállalatok, amelyek a „mi-érzést“, majd a márkához való erősebb kötődést akarják megteremteni (vö. Wissert 2014, 87).

Irodalom

Brockhaus (2010): Das Taschenlexikon in 24 Volumes. Gütersloh/ München: Brockhaus in wissenmedia.

Duden (2017): Die deutsche Rechtschreibung. 27. kiadás. Berlin: Bibliographisches Institut.

Lentz, Carola (1995): „Tribalism“ and Ethnicity in Africa – a Research Review. In: Leviatán. Vol. 23. h. 1. Baden-Baden: Nomos, 115-145.

Lonsdale, John (1993): Államhatalom és erkölcsi rend. A törzsiség feltalálása Afrikában. In: Az áttekintés. Vol. 3, 5-10.

Mader, Thomas (2000): Etnicitás és törzsiség a szubszaharai Afrikában társadalmi és térbeli problematikájukban. München: Grin.

Matthies, Volker (1971): Fekete Afrika. Politikai konfliktusok és fejlesztési stratégiák. Opladen: Leske.

Nnoli, Okwudiba (1982): Tribalizmus vagy etnicitás: ideológia kontra tudomány. In: Jestel, Rüdiger (szerk.): Das Afrika der Afrikaner. Társadalom és kultúra Afrikában. Frankfurt am Main: Suhrkamp, 99-128.

Quinn, Daniel (1999): Túl a civilizáción. Az emberiség következő nagy kalandja. New York City: Broadway Books.

Wissert, Stefan (2014): (Félig) etnomarketing: Marketing egyoldalú migrációs háttérrel rendelkező emberek számára. Hamburg: Diplomica.