Testbeszéd

A testbeszéd mindenütt jelenlévő jelenség. Egyrészt megpróbáljuk „olvasni“ és értelmezni mások testbeszédét, másrészt mások ugyanezt teszik velünk. A kultúrák közötti kommunikációban a testbeszédnek különös jelentősége van.

Mi is pontosan a testbeszéd?

– Arckifejezés

– gesztusok (különösen a felsőtest mozgása, pl. a karoké)

– Proxemika (Hogyan tartjuk a távolságot? Hogyan mozgunk a térben?)

– Taxus (a mozgás iránya, pl. szemkontaktus)

– Hang (pl. lágy, hangos, mély)

Mindenütt jelenlévő jelenség

Mindez a testbeszéd. Kiegészíti azt, amit mondunk, és mindig kontextusfüggő. Ráadásul a testbeszéd mindenütt jelen van. Egy személyes beszélgetés során különös figyelmet fordítunk az arckifejezésekre. Telefonon figyeljük, hogyan szól a másik hangja. Számtalan hangulatjel utánozza a testbeszédünket az okostelefonokon. A testbeszédnek tehát nagy jelentősége van a személyközi kommunikációban.

Funkciók

Christa Heilmann beszédkutató a testbeszédnek összesen négy funkcióját határozza meg (vö. Heilmann 2009):

1. Szintaktikai funkció: gesztusokkal és arckifejezésekkel strukturáljuk a mondanivalót, biztosítjuk az érthetőséget és az érthetőséget.
2. Pragmatikai funkció: A testbeszéd a szavaknál többet árul el hangulatunkról és érzéseinkről. Ily módon a testbeszéd befolyásolja interakcióinkat. A testbeszéd érzelmeket ébreszthet, konfliktusokat oldhat fel, vagy felerősítheti azokat, tehát erősítőként hat.
3. Szemantikai funkció: Rámutat az üzenet szintjének inkongruenciáira. A testbeszéd sok emberre hitelesebb hatást gyakorol. Ezért a mindennapi életben mindig ellenőrizzük, hogyan mondunk valamit (ahhoz képest, amit mondunk).
4. Dialogikus funkció: Ki mikor beszél? Ez a beszélgetéseken belüli beszélőcserére vonatkozó szabályozó funkció.

Interkulturális sajátosságok

A kultúrák közötti kommunikációnak további sajátosságai is vannak. Lehet a testbeszéd helyes vagy helytelen? Nem, legfeljebb eltérhet egy bizonyos elvárástól. Ezek az elvárások kulturálisan formáltak. Gyakran megfelelnek annak, amihez hozzászoktunk. A testbeszéd ezért kultúránként (de egy kultúrán belül is, vö. generációs szakadék és szubkultúrák) nagyban különbözik. Ráadásul a kultúrák változnak, és új formák jelennek meg (pl. a fiatalos üdvözlés). A kultúrák közötti kommunikációban gyakran előfordulnak félreértések, mert nem ismerjük más kultúrák testbeszédét.

A mássággal való bánásmód

Továbbá fontos szerepet játszik az idegen testbeszéd értékelése is. Zavar bennünket a másság? Talán igen. Az idegen viselkedést rossznak is érzékelhetjük. „Muszáj ilyen hangosan beszélni?“ „Nem szabad megölelni a házas nőket!“ „Miért eszik nyitott szájjal, és miért csücsörít az ajkával?“

Amit gyakran elfelejtünk: Másokat ugyanúgy irritálhat a viselkedésünk. Milyen következtetéseket vonhatunk le ezekből a megfontolásokból? A különböző kulturális testbeszédek folyamatos átgondolása szükséges ahhoz, hogy ne váljunk saját kultúránk passzív bábjává.

Irodalom

Argyle, Michael (1996): Testbeszéd és kommunikáció. A nem verbális kommunikáció kézikönyve. Paderborn: Junfermann.

Galli, Johannes (2008): Testbeszéd és kommunikáció. Freiburg: Galli.

Heilmann, Christa M. (2009): A testbeszéd megértése és helyes használata. München: Reinhardt.