Tárgyak

Az artefaktum kifejezés a latinból származik, és az ars/ arte „művészet, mesterség/készséggel“ és a factum „a készített“ szavakból ered. Az ember által készített tárgyakra és kifejezési formákra utal. A kifejezések szimbólumokként és szimbolikus cselekvésekként ábrázolhatók (vö. Harris 1989).

Őstörténet

Az őskorban az artefaktum „olyan kő, amely a megmunkálás révén szerszám jellegét nyerte el; mesterségesen előállított használati tárgy; továbbá a kőmegmunkálás során keletkezett vágások“ (Brockhaus).

Műtárgyak kulturális kontextusban

„A kultúra hagymásan, különböző rétegekbe rendeződik. Az egyes rétegek egymást feltételezik – és így befolyásolják -“ (Dahl 2000). Spencer-Oatey kulturális hagymamodelljében a külső rétegben találhatók a műtárgyak, amelyek „a kultúra nyilvánvaló jeleit“ (Dahl 2000) képviselik, „amelyek kívülről láthatóak és a társadalom értékeit és normáit szimbolizálják“ (M. A. R. E. 2005).

E nyilvánvaló jelek ellenére a kultúrafüggő jelentések nagy figyelmet igényelnek. Emellett tisztában kell lennünk azzal a nyelvi, vallási és kulturális környezettel, amelyben éppen tartózkodunk, hiszen a szimbólumok és a szimbolikus cselekvések más kulturális körökben más jelentéstartalommal bírhatnak, mint nálunk.

Különböző jelentések

A szimbólumok eltérő jelentésére példa az a jel, amelyet a hüvelyk- és mutatóujjunkkal teszünk, hogy O-t formáljunk az Oké szóra. Ennek a jelnek kultúraközi kontextusban három másik jelentése is van. Franciaországban például azt fejezi ki, hogy valami nem ér semmit (vö. Ani 2017). Latin-Amerikában, Oroszországban és Kelet-Európában viszont a gesztus „a homoszexuálisokat diszkriminatív módon kigúnyoló sértést“ jelent (Dorscheid). Európa egyes részein ezt a jelet a másik fél sértegetésére is használják. A nyugat-európai országokban például a fehér színt az ártatlansággal és a tisztasággal szokás összekapcsolni, míg a kelet-ázsiai országokban ez a szín a gyászt jelképezi (vö. Színek és élet).

Irodalom:

Brockhaus Nachschlagewerk (2019): https://brockhaus.de/ecs/enzy/article/ artefakt-vorgeschichte [26.02.2019].

Dudenverlag: https://www.duden.de/rechtschreibung/Artefakt [09.03.2019].

Színek és élet – Online (ó. J.): A kínai színfelfogás. http:// www.farbenundleben.de/kultur/farbverstaendnis.html [2019.03.06.].

M. A. R. E. (2005): Útmutató az interkulturális kompetencia megvalósításához a mindennapi munkában.

közigazgatások és szervezetek munkájában. https://www.frankfurt.de/sixcms/ media.php/738/leitfaden-interkulturelle-kompetenz.pdf [06.03.2019].

Dorscheid, Kathrin (é.n.): Kultur mal anders: Gesten aus aller Welt. https:// www.geo.de/geolino/mensch/6703-rtkl-gestik-kultur-mal-anders-gesten-aus- aller-welt [26.02.2019].

Harris, M. (1989): Kulturális antropológia. Egy tankönyv. Frankfurt/ Main: Camp Dahl, Stephan (2000): Intercultural Skills for Business, ECE, London. http:// www.intercultural-network.de/einfuehrung/thema_kultur.shtml [2019.02.26.].

Ani (2017): Interkulturális kommunikáció: arckifejezések, gesztusok és testbeszéd helyes értelmezése, https://www.stepin.de/weltneugier/die-kulturen-dieser-erde- facial-gestures-and-body-language/ [2019.03.09].