Med postkolonialism avses å ena sidan perioden efter slutet på det koloniala främmande styret och de konstellationer på kulturell, social och politisk nivå som följer av […]
С одной стороны, под постколониализмом понимается период после окончания колониального господства и возникшие в результате этого констелляции на культурном, социальном и политическом уровнях (ср. Hegerfeldt 2007, […]
Pe de o parte, postcolonialismul se referă la perioada de la sfârșitul dominației străine coloniale și la constelațiile care au rezultat la nivel cultural, social și […]
Por um lado, o pós-colonialismo se refere ao período desde o fim do domínio estrangeiro colonial e as constelações resultantes em nível cultural, social e político […]
Z jednej strony postkolonializm odnosi się do okresu od zakończenia kolonialnych rządów obcych i wynikających z nich konstelacji na poziomie kulturowym, społecznym i politycznym (por. Hegerfeldt […]
Postkolonialisme refererer på den ene siden til perioden etter slutten på det koloniale fremmedherredømmet og de konstellasjonene som har oppstått på et kulturelt, sosialt og politisk […]
Ο όρος πολιτισμικό σοκ επινοήθηκε από τον Αμερικανό ανθρωπολόγο Kalvero Oberg τη δεκαετία του 1960. Στο δοκίμιό του Practical Anthropology, ο Oberg εξέτασε τις εμπειρίες φοιτητών […]
Le terme de choc culturel a été inventé par l’anthropologue américain Kalvero Oberg dans les années 1960. Dans son article Practical Anthropology, Oberg s’est penché sur […]
Yhdysvaltalainen antropologi Kalvero Oberg keksi termin kulttuurishokki 1960-luvulla. Oberg tarkasteli esseessään Practical Anthropology ulkomailla lukukauden viettäneiden opiskelijoiden kokemuksia. Hän analysoi esteitä, joita he kohtasivat vieraassa kulttuurissa. […]
Mõiste „kultuurišokk“ on Ameerika antropoloog Kalvero Obergi poolt 1960. aastatel kasutusele võetud. Oma essees „Praktiline antropoloogia“ uuris Oberg välismaal semestri veetnud üliõpilaste kogemusi. Ta analüüsis takistusi, […]
The term culture shock was coined by American anthropologist Kalvero Oberg in the 1960s. In his essay Practical Anthropology, Oberg looked at the experiences of students […]
Begrebet kulturchok blev opfundet af den amerikanske antropolog Kalvero Oberg i 1960’erne. I sit essay Practical Anthropology kiggede Oberg på erfaringerne fra studerende, der tilbragte et […]
文化冲击一词由美国人类学家卡尔弗洛-奥伯格于 20 世纪 60 年代提出。在《实用人类学》一文中，奥伯格研究了在国外度过一个学期的学生的经历。他分析了他们在异国文化中面临的障碍。在此背景下，他将文化冲击定义为一种危机，分为五个阶段： 欣快、疏远、升级、误解、理解（参见 Oberg 1960, 177-182）。在过去的几十年中，Oberg 的理论经过了多次修改和发展。在这方面，应该提到 Pedersen，他将奥伯格对文化冲击的定义扩展到了所有被视为外来的系统：“文化冲击发生在每个遇到陌生事件和意外情况的人的内心“（Pedersen 1995, 1）。(Pedersen 1995, 1） 5 个阶段 阿德勒也采纳并修改了奥伯格的观点。他还将文化冲击分为五个阶段（参见 Adler 1974, 22-49）。他将第一阶段称为蜜月期。蜜月期的特点是期待和好奇。旅行者兴高采烈地与异国文化进行初次接触。在与新文化有了更深入的接触之后，最初的欣喜会转化为排斥，从而进入拒绝阶段。最初的困难出现了，往往还伴随着交流问题。新文化的异质性往往会给人带来压力和困扰。随后是第三阶段，即所谓的回归阶段。这是真正的文化冲击。这个阶段的人会退缩和抱怨。此外，自己的文化也会被理想化。第三阶段是一种危机体验。如果这个过程是积极的，那么文化冲击的第四个阶段，即适应阶段，就会随之而来。人们逐渐适应并理解和接受新文化。在某些情况下，人们也会采用新的思维和行为方式。人们会感到越来越融入，越来越有家的感觉。一旦回到家乡，可能会出现回归冲击。这意味着他们在自己的国家感到陌生。因此，刚刚描述的阶段会再次出现。 自信应对 从图形上看，起伏就像一个波浪。这就是我们所说的文化冲击波的原因。并不是每个人都会在上述阶段中经历上述所有现象，而且在强度上也存在差异。了解文化冲击波现象的实际好处在于，它能让人们更自信地应对文化冲击，无论是对自己还是对他人。 文献 Adler, […]
Терминът „културен шок“ е въведен от американския антрополог Калверо Оберг през 60-те години на миналия век. В есето си „Практическа антропология“ Оберг разглежда преживяванията на студенти, […]
A kulturális földrészlet koncepció a Föld különböző kulturális területekre való térbeli felosztását írja le, amely meghatározott jellemzők alapján történik. Newig földrajzdidaktikus szerint a kulturális földrészleteket „az […]