A szubkultúra kifejezés a latinból származik, és valami olyasmit jelent, mint „szubkultúra“. A szociológiai szótárban a következő definíciót találjuk a fogalomra: „Szubkultúrán olyan önálló társadalmi szubkultúrát értünk, amely intézményeiben, értékeiben, normáiban, szükségleteiben, viselkedésében és szimbólumaiban eltér a társadalmilag domináns kultúrától (pl. a középosztály kultúrájától).“ (Reinhold 2017, 661)
Kutatási irányzatok és osztályozás
A szubkultúra fogalmát először az 1940-es/50-es években Milton Gordon amerikai szociológus vetette fel (vö. Wurschi 2007, 21 f.). A chicagói iskola kutatói vizsgálatokat végeztek a fiatalok deviáns viselkedésének szabályszerűségeinek bizonyítására. Az eredmény az volt, hogy ezek a fiatalok túlnyomórészt gazdaságilag gyenge miliőből érkeztek, és a perspektívák hiánya miatt megsértették az uralkodó kultúra értékrendjét. Az 1970-es években ez a megközelítés kibővült a szándékosan bűnöző szubkultúrák megkülönböztetésével (vö. Reinhold 2017, 662).
A kutatásban különbséget tesznek az önkéntes és az önkéntelen részvétel között. Az önkéntelen szubkultúrák a diszkrimináció, az etnikai kisebbséghez tartozás és az alulprivilégiumok miatt alakulnak ki. Az önkéntes szubkultúrákat, amelyek alternatívát kívánnak alkotni az uralkodó kultúrával szemben, és jobb életkörülményekre törekszenek, ellenkultúrának is nevezik (vö. Reinhold 2017, 662).
A szubkultúra fogalmának kritikája
A korábbi szubkultúra-kutatásokban a férfi fiatalokra való elsődleges tekintettel és fókuszálással erős diskurzusba került. A nőket és a lányokat nem vonták be eléggé a szubkultúra-kutatásba (vö. Reinhold 2017, 664).
A szubkultúrák társadalmi változásokra gyakorolt potenciálját és befolyását illetően ellentétes vélemények azonosíthatók. Egyrészt azt mondják, hogy van bennük potenciál a változásra, másrészt a szubkultúrák befolyását meglehetősen alacsonynak tartják (vö. Hügel 2003, 71). Egy másik kritika a szubkultúrák elméletének dinamikájának hiánya. A társadalmi fejlemények és az aktuális problémák alig találnak utat a kutatásban (vö. Reinhold 2017, 664).
Irodalom
Hügel, Hans Otto (2003): A populáris kultúra kézikönyve. Fogalmak, elméletek és viták. Stuttgart: Metzler.
Reinhold, Gerd (2017): Szociológiai szótár. Online kiadás. Berlin/ Boston: Oldenbourg Wissenschaftsverlag.
Wurschi, Peter (2007): Rennsteigbeat, Jugendliche Subkulturen im Thüringer Raum 1952-1989. Köln: Böhlau.