Szexizmus
A szexizmus kifejezés a sex szóból eredeztethető, amely a nemre is utal, sexus (vö. Duden, Sex). A szexizmust különbözőképpen érzékelik és definiálják, és olyan fogalmakat társítanak hozzá, mint a gender, a feminizmus és a diszkrimináció.
Fogalommeghatározások
(1) „az az elképzelés, hogy az egyik nem eredendően felsőbbrendű a másiknál, és [ezért] jogosnak tartják az emberek, különösen a nők megkülönböztetését, elnyomását, megalázását és hátrányos helyzetbe hozását nemük alapján“ (Duden, Sexism).
(2) „A szexizmus olyan egyéni attitűdök és magatartásformák vagy intézményi és kulturális gyakorlatok, amelyek vagy egy személy neme alapján történő negatív értékelését tükrözik, vagy a nők és férfiak egyenlőtlen társadalmi helyzetét állandósítják“ (Becker 2014).
A kifejezés formái
A szexizmus öt kifejezési formára osztható, amelyek többségét férfiak és nők egyaránt elkövethetik. Ezen túlmenően a szexizmus megkülönböztethető aszerint, hogy a szexizmus negatív vagy pozitív formájáról van-e szó:
1. „A hagyományos nyílt szexizmus (Benokratis/ Feagin 1995) három kritériumon alapul: (a) a nemek közötti különbségek sztereotipikus hangsúlyozása, (b) a nők (férfiakhoz képest) kisebbrendűsége és (c) a hagyományos nemi szerepek támogatása“ (Eckes 2010, 183)“ (Thiele)“.
2. „A neoszexizmus az egalitárius értékek (a nőket és a férfiakat egyformán kell kezelni) és a nőkkel szembeni negatív érzések közötti konfliktusként definiálható. (Becker 2014). Ez a forma „1) a tartós diszkrimináció tagadásában […] 2) a nők feltételezett kiváltságaival szembeni ellenállásban […] és 3) az egyenlő bánásmódra vonatkozó követelések elutasításában“ (Becker 2014) nyilvánul meg.
Az ambivalens szexizmus nem kizárólag negatívumként értelmezi a szexizmust, hanem említ néhány pozitív aspektust is. Az ambivalens szexizmus magában foglalja az ellenséges szexizmust és a jóindulatú szexizmust is.
4. Az ellenséges szexizmus az a nézet, hogy a férfiaknak magasabb státuszban kell lenniük, mint a nőknek. Ehhez társul az a félelem, hogy a nők nagyobb hatalomra és ellenőrzésre tesznek szert a férfiak felett. Ez a forma „ezért különösen a nem hagyományos nőtípusok, például a feministák és a karrieristák ellen irányul“ (Becker 2014).
5. A jóindulatú szexizmus a férfiak és nők közötti kapcsolat védelmező és lovagias aspektusára utal. Eszerint a férfi például olyan feladatokban akar segíteni a nőnek, amelyek számára könnyebbek lennének, és azzal indokolja tettét, hogy a nőnek nem kell elvégeznie ezeket a tevékenységeket (vö. Becker 2014).
Szexizmus ma
Sokan ma már nem érzékelik olyan erősen a szexizmust. Feltételezik, hogy az egyenlőség már teljes mértékben elfogadott és gyakorolt dolog a társadalmunkban. Ha megnézzük az erre vonatkozó statisztikákat (lásd Tagesschau, Gender Pay Gap, 2019), világosan látszik, hogy bár a nők helyzete a társadalomban javult, még mindig nem azonos a férfiakéval. Ez tükröződik például abban, hogy a nők kevesebbet keresnek a vezetői pozíciókban, mint a férfiak, vagy abban, hogy a nemi sztereotípiákat a média és a reklámok terjesztik.
„Ez a fajta tárgyiasító, hiperszexualizált és leértékelő reklám [is] nagy veszélyeket rejt magában. Valójában egy népcsoport leértékelése és dehumanizálása a közvetlen diszkrimináció és az ellenük irányuló fizikai erőszak növekvő toleranciájához vezet.“ (Domscheit-Berg 2015, 48)
Gyakran feltételezik, hogy csak a nőket érinti a szexizmus. A feminizmushoz való kötődés hozzájárul ehhez a félreértéshez. Valójában több nőt érint, mint férfit, de nem kizárólagosan. A reklámokban és a mindennapi életben a szexista ábrázolások vagy cselekedetek minden nemre vonatkoznak.
Kulturális kontextus
A szexizmus az egyik legnagyobb különbség az országok és kultúrák között. Ennek a ténynek a tudatosítása sokféle szinten történik. A feminizmus és a jogegyenlőség már régóta forró téma Németországban. Ma a nők szinte minden olyan joggal és lehetőséggel rendelkeznek, mint a férfiak. Ezzel szemben érdekes megnézni Szaúd-Arábiát, ahol a nők csak 2017 óta vezethetnek, és nem rendelkeznek ugyanazokkal a kiváltságokkal, mint a férfiak. A nők képe egy olyan mintának felel meg, amely számunkra elavult.
Mexikóban szegénynek, nőnek és őslakosnak lenni azt jelenti, hogy az embernek nincs jelentősége, „noha a mexikói alkotmány negyedik cikke a törvény előtt minden mexikói születésű ember egyenlőségéről beszél. Az etnikai csoportok azonban korántsem egyenlőek a törvény előtt, ahogyan a nemek és a társadalmi osztályok sem – a gyakorlat cáfolja ezt az állítást.“ (Montes 2004)
Ellenmozgások
A szexizmus egyre inkább szexuális zaklatáshoz, nemi erőszakhoz és visszaélésekhez vezet. A támadások ellen mozgalmak és kampányok indultak, amelyek célja az érintettek támogatása és a figyelemfelkeltés. Ilyen például a Tarana Burke aktivista által 2006-ban indított Metoo-kampány. 2017-ben a #metoo hashtag vírusként terjedt el a közösségi médiában, és számos híresség is megszólalt a szexuális zaklatással, bántalmazással és nemi erőszakkal kapcsolatos tapasztalatairól. A feminizmus egyben a szexizmusellenes mozgalom egy formája is. A feministák* a nők és lányok egyenlő jogaiért küzdenek.
Irodalom:
Becker, Julia C. (2014): Subtile Erscheinungsformen von Seximus. https://www.bpb.de/apuz/178674/subtile-erscheinungsformen-von-sexismus#footnode1-1.
Domscheit-Berg, Anke (2015): Ein bisschen gleich ist nicht genug. Warum wir von Geschlechtergerechtigkeit noch weit entfernt sind. Ein Weckruf. Berlin: Heyne.
Duden: Sex. https://www.duden.de/rechtschreibung/Sex.
Duden: Seximus. https://www.duden.de/rechtschreibung/Sexismus.
Tagesschau: https://www.tagesschau.de/thema/gender_pay_gap/index.html.
Thallmayer, Claudia/ Eckert, Karin (Hrsg.) (2014): Sexismen und Rassismen. Lateinamerikanerinnen zwischen Alter und Neuer Welt. Wien: Promedia.
Thiele, Anja (2013): Sexismus. In: Gender Glossar. https://gender-glossar.de/glossar/item/13-sexismus.