A policentrizmus sokrétű fogalom, amely számos területen, például az interkulturális kommunikációban és a marketingmenedzsmentben talál konkrét értelmet és alkalmazást. A policentrizmus fogalmának jelenlegi képviselője a politikatudományban Vincent Ostrom.
Elméleti gyökerek
A policentrizmust Togliatti alkotta meg, aki a kommunista hatalomgyakorlás decentralizációját követelte a Szovjetunió 1956 körüli sztálinista eltávolítása után. Ő volt az első kommunista vezető, aki elfordult a szocializmus szovjet modelljétől, és a kommunista rendszer policentrikus irányultságát, azaz a politikai vezetés decentralizációját, és ezáltal a pártok autonómiájának, illetve a kommunista mozgalom pluralitásának elismerését követelte. A politológia szempontjából a policentrizmus alatt a kommunista mozgalom akkori politikai állapotát értjük, amelyben az ideológiai hatalmi központ már nem központilag, hanem több központ által szerveződik.
Interkulturális kommunikációs összefüggések
A kultúrák közötti cselekvési kontextusokban a policentrizmus a kultúrák autonómiájának elismerését jelenti, különösen a saját kultúrától eltérő kultúrákét. Ez magában foglalja a cselekvési kontextusok értelmezésének függetlenítését a saját kulturális tapasztalatoktól és attitűdöktől, és ezáltal az értékelés objektiválását. A policentrizmus tehát az etnocentrizmus ellentéte, amely a saját kultúrát helyezi a középpontba és azt teszi meg az értékelés mércéjének.
Az emberi természetből fakad azonban, hogy saját képet alkotunk másokról. „A másikról alkotott képek, azaz a másikról alkotott képzetek, a másikról alkotott észlelési formák a kultúrák közötti kommunikáció központi elemei“ (Lüsebrink 2016). A másikról alkotott, saját magunk által konstruált képek befolyásolják a más kultúrákkal kapcsolatos tapasztalatokat. A határozottan konstruált vagy a másikról alkotott, vagy akár egyértelműen eltérő kép kommunikációgátló hatással bírhat.
A policentrizmus a más kultúrákhoz való nyitott és előítéletektől mentes hozzáállás fogalmaként értelmezhető, amelynek el kell vonatkoztatnia a másokról alkotott saját képektől.
Policentrizmus a vállalatirányításban
A policentrizmus fogalma egyre inkább különleges szerepet játszik a nemzetközi vállalati marketingben. A különböző országok nemzetközi vállalatai közötti kommunikáció bizonyos feszültségnek van kitéve. A kereskedelmi kapcsolatokban ezeknek a vállalatoknak a helyi kommunikációs munka és a globális kommunikációs menedzsment közötti egyensúlyozással kell megbirkózniuk. A Praxis des PR-Managements by Lies részletesebben feltárja, hogy ez a kommunikációs helyzet milyen problémákkal jár.
Különösen a nemzetközi marketing területén vannak különbségek a marketing helyi vagy nemzetközi keretei között. Attól függően, hogy mely piacokat kell elérni, a marketingmenedzsmentet úgy kell kiigazítani, hogy a központi üzenetek is a terveknek megfelelően érkezzenek. A fent említett munka ebben az összefüggésben említi a policentrikus stratégiát, amelyben a marketingötlet PR-tartalmát és üzeneteit a „fogadó ország“ sajátosságaihoz kell igazítani. Az ezzel ellentétes stratégia az etnocentrikus stratégia, amellyel a vállalat a „saját kulturális keretéből“ érvel. A cél itt nem az, hogy a fogadó országgal azonos értékrendre jusson. Ehelyett a közös ügy iránti akarat áll a középpontban. A saját kulturális értékek nem akadályozhatják az együttműködést.
A policentrizmus lényege, hogy a saját értékelési kritériumokat függetlenítsük a saját kulturálisan sajátos értékektől.
Irodalom
Holz, Hans Heino (1972): A neomarxizmus áramlatai és tendenciái. München: Hanser.
Lies, Jan (szerk.) (2015): Praxis des PR-Managements. Stratégiák – eszközök – alkalmazás. Wiesbaden: Springer Gabler.
Lüsebrink, Hans-Jürgen (2016): Interkulturális kommunikáció. Interakció, idegenérzékelés, kulturális transzfer. Stuttgart: J. B. Metzler.
Neubert, Harald (2009): Gramsci – Togliatti – Longo – Berlinguer vonal. Megújulás vagy revizionizmus a kommunista mozgalomban. Hamburg: VSA.
Schönhuth, Michael: Das Kulturglossar. http://www.kulturglossar.de/html/p-begriffe.html#polyzentrismus https://educalingo.com/de/dic-de/polyzentrismus [2019.02.09.].