Patriarchátus és matriarchátus

A szociológiában a patriarchátus (az ógörög patriá: származás, nem, törzs, kiterjedt család és árchein: uralkodni) kifejezés olyan társadalmi rendszert jelöl, amelyben a férfi és női nem között hatalmi egyensúlyhiány van, és a nők alárendeltek a férfi dominanciának. A patriarchátus fogalmának nagy jelentősége van, különösen a feminista elméletben, hogy feltárja a társadalmi egyenlőtlenségeket és a nőkkel szembeni megkülönböztetést, és „egy átfogó jelenség részeként fogja fel“, amely strukturális probléma, és nem természetes jellegű (vö. Cyba 2008). Ebben az összefüggésben a fogalom nem csupán politikai rendszerekre szűkíthető le egy időbeli kontextusban, hanem inkább egy fogalmat és egy mindennapi létező állapotot ír le, amely globálisan magában foglalja a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden fajtáját a férfi nemmel szemben (vö. ibid.).

Patriarchális struktúrák az idők folyamán egészen napjainkig

A patriarchátus kialakulása ma is vitatott téma a tudományban, de a patriarchális jelenségek és rendszerek már a Krisztus előtti 3000 évre datálhatók (vö. Cyba 2008). Az elmúlt dokumentált évezredek teljes történelmét patriarchális uralom jellemzi, amelyet gyakran elsősorban a férfiak feltételezett fizikai és szellemi felsőbbrendűségével indokoltak.

A patriarchális struktúrák azonban még ma is aktuálisak, és számos vitát és mozgalmat indítottak el a társadalmi nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban. Németországban például csak 1918-ban, több évtizedes erőfeszítések és végül sikeres tüntetések után ismerték el a nők választójogát (vö. Bundeszentrale für politische Bildung 2018). A férfiak kimondott felsőbbrendűségét mutatja az is, hogy a házasságon belüli nemi erőszakot Németországban csak 1997 óta tekintik bűncselekménynek, és korábban csak házasságon kívüli aktus esetén büntették (vö. Deutscher Bundestag 2008). Ez azt jelenti, hogy néhány évtizeddel ezelőttig a nő szexuális aktusra vonatkozó akarata jogilag alárendelt volt a férje akaratának.

A patriarchális struktúrák másik meghatározó jellemzője a férfiak dominanciája a vezetői pozíciókban (a vezetői pozíciók mintegy kétharmadát férfiak töltik be), valamint a nemek közötti bérszakadék, amely a bruttó átlag órabérek közötti különbségeket írja le. Eszerint a nők 2018-ban átlagosan 21%-kal kevesebbet kerestek, mint a férfiak (vö. Szövetségi Statisztikai Hivatal 2018), tehát anyagilag sem egyenlőek.

Matriarchátus

A matriarchátus (a latin mater: anya; görög árchein: uralkodni) a fogalom legáltalánosabb meghatározása szerint olyan társadalmi rendszerre utal, amelyben a nők a családban, az államban és a társadalmi rendben is a nők fölénye érvényesül. A matriarchátus tehát a patriarchátussal ellentétesnek, vagy annak „tükörképének“ tűnik. A feminista matriarchátus-elmélet alternatív meghatározásai a fogalmat egalitárius, pacifista, naturalista értékeken alapuló társadalmi rendként írják le (vö. Helduser 2002).

Heide Göttner-Abendroth ezzel szemben a matriarchátust a ma is létező matriarchális társadalmi rendszerek (pl. az északkelet-indiai khászik és garók, a dél-indiai najarok, a nyugat-afrikai akan népek stb.) megfigyelései alapján határozza meg, és a patriarchátustól teljesen eltérő társadalmi struktúraként írja le. Ezek a társadalmak többnyire klánokban élő földművelő társadalmak, amelyekben a nők ellenőrzik az ellátást, és a döntéshozatalban is a nőké a főszerep. Különösen meghatározó a matrilinearitás, azaz az anyai ági öröklési vonal. Ezekben a matriarchális társadalmakban néha akár 100 klántag is él egy házban, és további, olykor szigorú belső irányelveket követnek (vö. Göttner-Abendroth 2010).

Történelem

A matriarchátus történetét különböző elméletek világítják meg. Jakob Bachofen például azt állította, hogy minden patriarchális rendet megelőzött egy matriarchális rend. Ezen elmélet szerint a földművelés olyan kultuszokat hozott létre, amelyekben többek között női istenségeket imádtak a termékenységért, és a nőknek felsőbbrendűségük volt. A patriarchátusra való áttérésben a „női“ érzékiséget a „férfi“ racionalitással való felváltását látta (vö. Helduser 2002). Ennek alapján Friedrich Engels, kiegészülve Lewis Henry Morgan etnológus kutatásával, materialista módon értelmezte újra ezt az elméletet, és ezt a feltételezett matriarchális korai történelmi rendet kommunista társadalomként határozta meg, amelyet a magántulajdon megjelenése váltott fel. A matriarchális rendszerek lehetséges létezése lehetővé tette annak megkérdőjelezését, hogy a patriarchátus mellett létezhettek-e alternatív társadalmi rendszerek (vö. ibid.).

A matriarchális társadalmak történelmi létezése azonban a régészetben és a néprajztudományban erősen vitatott. Ehelyett a matrilokalitás, azaz a női dominancia lehetősége bizonyos társadalmi szférákban nagyon valószínűnek tűnik (vö. ibid.).

Heide Göttner-Abendroth ezért a matriarchátus történetét a ma is létező matriarchális társadalmi formák alapján határozza meg. Szerinte a Föld trópusi, szubtrópusi és mérsékelt égövi zónáiban léteztek matriarchális társadalmi rendszerek, amelyek a vadászó-gyűjtögető kultúra növénytermesztéssel való felváltásával jöttek létre („neolitikus forradalom“). Göttner-Abendroth szerint a matriarchális kultusz több évezredes időszakot ölel fel, és a neolitikumtól a késő bronzkorig terjed, magába foglalva a korábbi városi központokat is (vö. Göttner-Abendroth 2010).

Irodalom

Cyba, Eva (2008): Patriarchat: Wandel und Aktualität. In: Becker, Ruth/ Kortendiek, Beate (Hrsg.): Handbuch Frauen- und Geschlechterforschung. Theorie, Methoden, Empirie. 3. Aufl. Wiesbaden: VS Verlag. S.17–22.

Göttner-Abendroth, Heide (2010): Matriarchat: Forschung und Zukunftsvision. In: Becker, Ruth/ Kortendiek, Beate (Hrsg.) Handbuch Frauen- und Geschlechterforschung. Theorie, Methoden, Empirie. 3. Aufl. Wiesbaden: VS Verlag. S: 23–29.

Helduser, Urte (2002): Matriarchat. in: Renate Kroll (Hrsg.): Metzler Lexikon. Gender Studies Geschlechterforschung. Ansätze – Personen – Grundbegriffe. Stuttgart, Weimar: J.B. Metzler. S: 259–260.

Statistisches Bundesamt. Qualität der Arbeit. Frauen in Führungspositionen. https://www.destatis.de/DE/Themen/Arbeit/Arbeitsmarkt/Qualitaet-Arbeit/Dimension-1/frauen-fuehrungspositionen.html [19.09.2020]

Statistisches Bundesamt. Qualität der Arbeit. Gender Pay Gap https://www.destatis.de/DE/Themen/Arbeit/Arbeitsmarkt/Qualitaet-Arbeit/Dimension-1/gender-pay-gap.html [19.09.2020]

Wissenschaftliche Dienste des Deutschen Bundestages (2008): Vergewaltigung in der Ehe: Strafrechtliche Beurteilung im europäischen Vergleich. Fachbereich WD 7. Deutscher Bundestag. https://www.bundestag.de/resource/blob/407124/6893b73fe226537fa85e9ccce444dc95/wd-7-307-07-pdf-data.pdf [19.09.2020]

Wolff, Kerstin (2018): Der Kampf der Frauenbewegung um das Frauenwahlrecht. Bundeszentrale für politische Bildung. https://www.bpb.de/geschichte/deutsche-geschichte/frauenwahlrecht/278701/der-kampf-der-frauenbewegung-um-das-frauenwahlrecht [19.09.2020]