A „Leitkultur“ (vezérkultúra) kifejezés az integrációról szóló politikai viták során merült fel (Novak, 2006, 17). Bassam Tibi politológus vezette be 1996-ban. Tibi szerint az európai vezető kultúra a nyugati liberális értékrendre épül, amely „a demokrácián, a szekularizmuson, a felvilágosodáson, az emberi jogokon és a civil társadalmon“ alapul (Tibi, 2000, 154). A bevándorláspolitikával kapcsolatos politikai viták során a fogalom többször is kritikusan került szóba. Ennek során a fogalom egyre inkább politikai jelleget öltött.
A fogalomtól a politikai kérdésig
A „Süddeutsche Zeitung“ 1998-as cikkében Jörg Schönbohm, a CDU politikusa a „Leitkultur“ kifejezést a „multikulturális“ közvetlen ellentéteként és a nemzeti identitás meghatározására tett kísérletként használta (vö. ZIELCKE, SZ, 1998). Jörg Schönbohm abból indul ki, hogy a külföldiek elutasítják az integrációt, és a Leitkultur bevezetését a német alaptörvény értékeinek védelmében elengedhetetlennek tartja (vö. Kowitz, SZ, 1998).
2000 októberében Friedrich Merz, a CDU akkori frakcióvezetője felvette a fogalmat, és a bevándorlás és az integráció szabályait követelte, és ennek során egy egységes „liberális német Leitkultur“ (vezérkultúra) bevezetését is Németország számára, mivel csak így működhetne az integráció (Merz, Die Welt, 2000). Ennek eredményeképpen a „Leitkultur“ kifejezés egy konzervatív világnézettel és az ennek megfelelő migrációs politikával társul (EBD, SZ, 2000). Hasonlóképpen a kifejezést a multikultúra ellenpólusaként is értelmezik.
A Leitkultur vita újbóli fellendülése
A 2015-ös menekültválság új lendületet adott a Leitkultur kérdésének. Thomas de Maizière (akkori szövetségi belügyminiszter) 2017-ben egy 10 pontos katalógust írt a németországi Leitkulturról, ami újjáéledt vitát váltott ki (de Maizière, Bild am Sonntag, 2017).
Az erősen konzervatív-jobboldali táborban különösen kedvező fogadtatásra talált a bevándorlók számára iránymutató, meghatározott Leitkultur gondolata. A türingiai tartományi parlament AfD-frakciója például állásfoglalást tett közzé „Leitkultur, Identität und Patriotismus“ (vezérkultúra, identitás és hazafiság) címmel, amelyben például azt követelte, hogy „a német vezérkultúra védelme és előmozdítása állami célként kerüljön be a türingiai alkotmányba és az alaptörvénybe“ (AfD-frakció, állásfoglalás: Leitkultur, Identität und Patriotismus, 2018).
A Leitkulturra vonatkozó jogi szabályozás szövetségi szinten nem tudott érvényesülni. A Leitkultur alapgondolatát azonban tartományi szinten beépítették néhány törvénybe, például a „bajor integrációs törvénybe“, amely szerint a műsorszolgáltató társaságoknak „hozzá kell járulniuk a német nyelv és a Leitkultur oktatásához“ (FAZ, 2019).
A Leitkulturról szóló vita újra és újra felcsírázik a médiában. Philipp Amthor (CDU) például megkísérelt egy „Leitkultur“ vitát létrehozni a „Jó állapotban? Unser Land braucht eine Leitkultur-Debatte“ (vö. Amthor, 2020, 5. o. ff.), Philipp Amthor (CDU) újból megkísérelte a Leitkultur kérdésének újra a figyelem középpontjába állítását.
A „Leitkultur“ kritikája
Bassam Tibi maga is úgy értékeli, hogy a német Leitkulturról folytatott két társadalmi vita (2000-2017) kudarcot vallott (bpb.de, Tibi, 2017). Kritizálja, hogy a „Leitkultur“ kifejezést a művei konszenzusa nélkül használják, és így „tájékozatlan dolgokat [feltételeznek]“ (bpb.de, Tibi, 2017).
Továbbá a Leitkultur létezését számos politikus határozottan megkérdőjelezi és alapvetően elutasítja. Inkább az olyan, az Alaptörvény által képviselt értékek és normák megértését követelik, mint az egyenlőség vagy a véleményszabadság (bpb.de, 2020). Ennek során az integrációs biztos (2017-től) Aydan Özuguz (SPD) megjegyzi: „…mert egy sajátosan német kultúra a nyelven túl egyszerűen nem azonosítható […]. Az Alaptörvény alkotmányos normái adják a polgárok együttélésének szabályozási keretét […]“ (Özuoguz, Tagesspiegel Causa, 2017).
Végül, a Leitkulturról folytatott közel 20 éves vita után felmerül a kérdés, hogy van-e értelme. Ruprecht Polenz (CDU) például a következőképpen nyilatkozik: „Tulajdonképpen azt lehetett volna megtanulni ezekből a vitákból, hogy nem igazán célszerűek. Az együttélés kultúráját kellene előmozdítanunk“. (Polenz, Deutschlandfunk, 2017).
Nemzetközi perspektíva
Nemzetközi szinten is egyre inkább fellángolnak a viták a mindenkori Leitkulturról. Így van ez az Egyesült Államokban is, ahol a bevándorlóknak évszázadokon keresztül a jól ismert, fehér és protestáns domináns kultúrához kellett alkalmazkodniuk. Mindazonáltal az amerikai társadalom a latin-amerikai állampolgárok növekvő bevándorlása miatt strukturális változáson megy keresztül. Ezáltal a megszokott irányadó kultúra elkerülhetetlenül változáson megy keresztül.
Ezt a változást újra és újra erőteljesen vitatják, mivel mind a liberális, mind a politikailag konzervatív politikusok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az új bevándorlók iránt, mint politikai erő iránt a láthatóan zsugorodó választói közösségben (vö. Wergin, Die Welt, 2015).
Hasonlóképpen a Leitkulturról szóló vita a katolikus egyházban is újra és újra fontos szerepet játszik. Ferenc pápa például így nyilatkozott: „Nincs keresztény Leitkultur, már nincs is! Már nem mi vagyunk az egyetlenek, akik a kultúrát alakítjuk, és nem is mi vagyunk az elsők, és nem is ránk hallgatnak a legtöbben“ (FAZ, 2019). Az egyházfő a katolikus egyházhoz való visszatérést és a menekültekkel való kegyesebb bánásmódot szorgalmazza, mint keresztény irányító kultúrát (vö. Zeit online, 2019).
Irodalom
AfD-frakció a türingiai tartományi parlamentben: Állásfoglalás: Leitkultur, Identität, Patriotismus. Erfurt, 2018.
AMTHOR, Philipp: Jó formában? Hazánknak Leitkultur-vitára van szüksége, in: Hauptmann, Ralph &. Brinkhaus, Mark: Eine Politik für morgen, Die junge Generation fordert ihr politisches Recht. Freiburg, Herder Verlag, 2020. 5-6. o.
KOWITZ: A felborulástól való félelem. In: SZ 1998.09.02-i számában.
NOWAK, Jürgen: Leitkultur und Parallelgesellschaft – Argumente wider einen deutschen Mythos. Frankfurt a.M., 2006. 17. o.
PAUTZ, Hartwig: Die deutsche Leitkultur: Eine Identitätsdebatte. Az új jobboldal, a neorasszizmus és a normalizációs törekvések. Stuttgart, 2005.
Tibi, Bassam: Európa identitás nélkül? A multikulturális társadalom válsága. btb. 2000. 154. o.
ZIELCKE: Idegenek, amikor találkozunk. In: SZ 1998.06.27-től.
Forrásjegyzék
Szövetségi Belügyminisztérium, Építésügyi és Belügyminisztérium (2017), Leitkultur für Deutschland – Was ist das eigentlich?:
https://www.bmi.bund.de/SharedDocs/interviews/DE/2017/05/namensartikel-bild.html
[Utolsó elérés: 2020.08.18.]
Szövetségi Polgári Nevelési Ügynökség (2020), Leitkultur: https://www.bpb.de/nachschlagen/lexika/das-junge-politik-lexikon/161369/leitkultur.
[utolsó elérés: 18.08.2020]
Federal Agency for Civic Education (2017), Leitkultur als Integrationskonzept :https://www.bpb.de/politik/extremismus/islamismus/255521/leitkultur-als-integrationskonzept-revisited.
[utolsó elérés: 18.08.2020]
Deutschlandfunk (2017), Debatte über Leitkultur:
https://www.deutschlandfunk.de/debatte-ueber-leitkultur-der-begriff-passt-nicht-in-eine.694.de.html?dram:article_id=385088
[utolsó elérés: 18.08.2020]
Frankfurter Allgemeine Zeitung (2019), „Nincs többé keresztény Leitkultur“: https://www.faz.net/aktuell/politik/inland/papst-franziskus-keine-christliche-leitkultur-mehr-16547259.html
[utolsó elérés: 20.08.2020]
Frankfurter Allgemeine Zeitung (2019), Bayerisches Integrationsgesetz teilweise verfassungswidrig:
https://www.faz.net/aktuell/politik/inland/bayerisches-integrationsgesetz-teilweise-verfassungswidrig-16516591.html
[utolsó elérés: 18.08.2020]
Tagesspiegel Causa (2017), Leitkultur degenerates into a cliché of being German: https://causa.tagesspiegel.de/gesellschaft/wie-nuetzlich-ist-eine-leitkultur-debatte/leitkultur-verkommt-zum-klischee-des-deutschseins.html
[utolsó elérés: 18.08.2020]
Welt (2015), Az USA új Leitkulturja: https://www.welt.de/print/wams/politik/article137938554/Die-neue-Leitkultur-der-USA.html.
[utolsó elérés: 2020.08.20.]
Zeit online (2019), „Nekünk már nincs keresztény Leitkulturunk“: https://www.zeit.de/gesellschaft/ausland/2019-12/papst-franziskus-ansprache-katholische-kirche-veraenderungen.
[utolsó elérés: 20.08.2020]