Kulturális tanulmányok

A Cultural Studies egy angol-amerikai tudományos és gyakorlati koncepció, amely leírja, elemzi és igyekszik javítani a mindennapi és kortárs kultúrákon belüli és interkulturális viselkedést, kapcsolatokat és konfliktusokat a különböző társadalmi csoportok között.

Meghatározás

A cultural studies fogalmát nehéz meghatározni, mivel különböző történelmi és szociokulturális áramlatokból alakult ki. Az Oxford Dictionary szerint a kultúra szó eredetileg a latin cultura főnévből származik, melynek jelentése „növekedés“ vagy „művelés“. Míg a 16. században még a földművelésre utalt, a 19. században az emberi gondolkodás és viselkedés művelésére kezdett utalni (vö. Oxford Dictonary 2018).

Napjainkban, amikor kultúráról beszélünk, a mindennapi szóhasználatban általában az emberek által megélt kultúrára utal. Waldenfels szerint ez mindarra vonatkozik, amit az emberek magukból és környezetükből alkotnak, valamint az ennek eredményeként létrejövő folyamatokra, mint például a (szimbolikus) viselkedésformák és rituálék, a művészet, a társadalmi intézmények, a média és a technológia, de a természetre gyakorolt emberi hatás is (vö. Assmann 2012, 13). A kultúrával kapcsolatban gyakran felmerül a nemzet fogalma, amely az együttélés politikai aspektusait foglalja össze, és meg kell különböztetni a társadalom fogalmától, amely inkább a társadalmi szervezeteket írja le (vö. Hofstede/ Hofstede 2011, 18).

Kultúratudományok – interdiszciplináris terület

A Cultural Studies egy fiatal interdiszciplináris kutatási és oktatási terület, amely olyan konstrukciókkal foglalkozik, mint az ideológia, a társadalmi miliő, a nemzetiség, az etnicitás, a szexualitás és a nem (vö. academicroom 2018). A társadalom- és bölcsészettudományok különböző területeit ötvözi, mint például az irodalom, a politika, a filozófia, a történelem és a médiatudomány. E tudományágakat ötvözve a kultúratudományok azt igyekeznek megmagyarázni, hogy egy kultúrában hogyan keletkeznek és generálódnak jelentések, attitűdök, rituálék, társadalmi rendszerek és intézmények (vö. academicroom 2018).

Eredet

Assmann szerint a Cultural Studies az 1980-as években alakult ki akadémiai diszciplínává az Egyesült Államokban (vö. Assmann 2012, 19).

A kifejezést 1964-ben Hoggart alkotta meg, majd Hall követte. Addig a kultúra fogalma kizárólag a magaskultúrára vonatkozott, szigorúan előírt irodalmi kánonnal. A fiatalabb generációk már nem érezték magukat képviselve az egyetemi városokban, például Cambridge-ben, mivel az akadémiai elithez való csatlakozás kényszere miatt a munkásvárosokba vándoroltak. Ott új kultúrát építettek saját elképzeléseiknek és érdeklődési körüknek megfelelően, olyan úttörő gondolkodók által inspirálva, mint Kant.

E társadalmi változás révén az 1970-es és 1980-as években új tömeg- és populáris kultúra alakult ki az angol nyelvű világban, amelybe például a munkásosztály, a nők és a migránsok is bekapcsolódtak. Ez vezetett először a különböző etnikumok, szexualitások, nemzetiségek és más kisebbségek tudatos identitásképzéséhez és elhatárolódásához, és így hátrányokkal is járt. A kultúratudományok a kultúra leírásánál is jobban rámutatnak arra, hogy milyen nehézségekbe ütközik a kultúrák meghatározására és elhatárolására tett kísérlet, mivel azok állandó változásnak vannak kitéve (vö. Assmann 2012, 20).

Elhatárolódás a kulturális tanulmányoktól

A cultural studies fogalmát meg kell különböztetni a német Kulturwissenschaft fogalmától. Ez utóbbi nagyrészt akadémiai kontextusban zajlik, az irodalomhoz és a történelmi kontextushoz, például a kollektív emlékezethez kapcsolódóan. A német kultúratudomány is erősen foglalkozik a kultúrákon belül jelentést létrehozó szimbólumrendszerekkel (vö. Hanenberg et al. 2010, 62-63). Itt a kultúrák közötti kölcsönös társadalmi struktúrákat és kapcsolatokat vizsgálják. A kultúratudományok ezzel szemben inkább politikai jellegűek, és a kisebbségek aktív integrációjára, valamint a magas kultúrából a popkultúrába való átmenetre törekszenek. A német kultúratudományok ezzel szemben inkább kivonulnak ebből a fent leírt, a popkultúra felé mutató tendenciából (vö. Hanenberg et al. 2010, 240-243).

Irodalom

Akadémiai terem: http://www.academicroom.com/topics/what-is-cultural-studies [2018.06.30.]

Assmann, Aleida (2012): Bevezetés a kultúratudományokba. Témák, fogalmak, kérdések. Berlin: Erich Schmidt.

Hanenberg, Peter/ Capeloa Gil, Isabel/ Clara, Fernando/ Viana Guarda, Filomena (2010): Framework Change Cultural Studies. Würzburg: Königshausen und Neumann.

Hofstede, Geert/ Hofstede, Gert Jan (2005): Hofstede, Geert/ Hofstede, Gert Jan (2005): Cultures and Organizations (Kultúrák és szervezetek). Az elme szoftvere. A kultúrák közötti együttműködés és annak jelentősége a túlélés szempontjából. New York: Mc Graw-Hill.

Oxford Dictionary: https://en.oxforddictionaries.com/definition/culture [2018.06.25.].