Kulturális szféra

A kultúrgömb neologizmus a kultúra kifejezés és a geometriai testgömb összetétele, és Herderre vezethető vissza. Herder ezt a szemléltető modellt a „kultúrák gömbmodelljeként“ is emlegeti. A latin cultura szó jelentése „gondozás, művelés“ (vö. Metzler Lexikon 2007, 407). A kultúra szót először a 18. században használták tudományos kifejezésként a természettől való megkülönböztetésben, és „minden olyan emberi képzés, tevékenység és termelés, amely túlmutat a természet adta adottságokon, és új tárgyakat, készségeket, jelentéseket és szimbólumokat hoz létre“ (Metzler Lexikon 2007, 407).

Civilizáció

Franciaországban a kultúra kifejezést a civilizáció szinonimájaként használták (vö. Metzler Lexikon 2007, 408) a bizonyos fokú műveltségen alapuló tények, emberi képességek és teljesítmények leírására és a barbárságtól való megkülönböztetésére. Napjainkban a fogalmat hasonló módon használják, így a kultúrán szűkebb értelemben az előadóművészetet, a képzőművészetet, a zenét, a színházat, a filmet, az irodalmat vagy az építészetet értik (kulturglossar.de 2019).

A fogalom jelentése azonban idővel kibővült, így napjainkban a mindennapi, nem tudományos értelmezés szerint a kultúra kifejezés az emberek jellemzőit és közös őseiket jelenti. Azt az „élővilágot jelenti, amelyben mozgunk, amelyet együttélésünk révén teremtettünk és folyamatosan újrateremtünk, és amelyben általában reflektálatlanul mozgunk (közös értékek/nézetek)“ (kulturglossar.de 2019). Ide tartoznak többek között a szokások, értékek, normák és nyelvek.

A kultúrák gömbölyű modellje

Herder a kultúrák gömbölyű modelljében arra tesz kísérletet, hogy „az élet minden emberi megnyilvánulását magába foglalja“ (Kohl 2013, 23). Feltételezi, hogy a kultúrák önmagukban zárt, homogén rendszerek, amelyeknek egy gömbhöz hasonló középpontjuk vagy súlypontjuk van. A súlypontot az etnikai hovatartozás vagy a néphez tartozás és a közös nyelv határozhatja meg. Herder gömbmodellje és a homogén, önmagába zárt kultúra koncepciója a 18. században kialakult nemzetállami eszmével magyarázható, amelyet a nemzetiszocializmus idején radikálisan normatív módon próbáltak megvalósítani (Welsch 2010, 8 ff.) A kortárs kutatók azonban kritikával illetik. Figyelmen kívül hagyja, hogy „etnikai keveredés“ (Kohl 2013, 24) történhet, és hogy ez mindig is migrációs folyamatok révén történt. Példaként említhető ebben az összefüggésben a népvándorlás és a politikailag üldözöttek menekülése a 20. és 21. században.

Szub- és ifjúsági kultúrák

Emellett kritikaként fogalmazódik meg, hogy e nézet szerint az egyén nem térhet el a saját kultúrájától, hanem e kultúra társadalmi értékei szerint kell viselkednie. Ebben az összefüggésben már a kultúra társadalmi értékeinek meghatározása is problematikusnak bizonyul, hiszen még egy kultúrának nevezett társadalmon belül is lehetnek különbségek az iskolázottsági szint, az anyagi helyzet és a politikai irányultság tekintetében. Gyakran számos szubkultúra és ifjúsági kultúra alakul ki egy társadalomban, amelyek egymással is rivalizálhatnak. Erre példa lehet az 1980-as évek popper- és punk-mozgalma.

Irodalom

Burgdorf, D./ Fasbender, C./ Moennighoff, B. (szerk.) (2007): Metzler Lexikon Literatur. Fogalmak és meghatározások. 3. kiadás. Stuttgart, Weimar: J. B. Metzler.

Welsch, W. (2010): Standbeine dürfen nicht zum Klumpfuß werden. Wolfgang Welsch beszélgetésben a transzkulturálisan orientált társadalomról – és arról, hogyan hozhatja össze a zene az embereket. In: Musikforum. Határokon túl. Utak transzkulturális világokba. 1. szám. Január-március.

Schönhuth, M. (é.n.): Das Kulturglossar. http://kulturglossar.de/html/k-begriffe.html#kulturbegriff_eng [2019.12.03.].

Kohl, P. (2013): Átértékelés és identitás a transzkulturális térben. Két mannheimi városrész eltérő recepciói. Wiesbaden: Springer.