Kulturális hagyma
A kulturális hagyma a kultúra vizuális ábrázolásának metaforája vagy modellje. A modellt Geert Hofstede kultúrakutató dolgozta ki.
Szimbólumok
Hofstede a kultúrát egy különböző rétegekből álló hagymaként írja le. A külső réteg az emberek kulturális jellemzőinek felel meg. Ez a réteg az úgynevezett szimbólumokra vonatkozik. A szimbólumok olyan szavak, gesztusok, képek vagy tárgyak, amelyek bizonyos jelentéssel bírnak, és csak azok az emberek ismerik fel őket, akik ugyanahhoz a kultúrához tartoznak. A szimbólumok egyszerű példái a frizura, a ruházat vagy a zászlók. Ezen kívül más jelölések is előfordulhatnak, amelyek szintén „láthatóak“. Ezek közé tartozik a nyelv, a gesztusok és az arckifejezések. A szimbólumok nem rögzítettek, hanem idővel változhatnak. Az egyes kulturális csoportok szimbólumai hatással vannak egymásra.
Hősök
Hofstede hagymamodelljének következő rétege a hősök: „A hősök olyan halott vagy élő, valós vagy kitalált személyek, akik olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeket egy kultúrában nagyra becsülnek; ezért viselkedési modellként szolgálnak.“ A hősök a kultúrában nagyra becsült tulajdonságok. (vö. Hofstede 2001, 8) Az amerikai kulturális szféra hősei közé tartozhat például John F. Kennedy volt elnök, valamint olyan képregényfigurák vagy televíziós személyiségek, mint Batman, Rocky vagy Rambo.
Rituálék
A hagymamodell harmadik és utolsó előtti rétegét rituáléknak nevezzük. Hofstede a rituálékat „olyan kollektív tevékenységekként írja le, amelyek valójában feleslegesek a kívánt célok eléréséhez, de társadalmilag szükségesnek tartják őket egy kultúrán belül“ (vö. Hofstede 2001, 8). A rituálék közé tartoznak például a másik személy felé irányuló üdvözlő vagy elismerő gesztusok, valamint a társadalmi és vallási szokások. Ezek közé tartozik a szóbeli üdvözlés, mint például a német nyelvben a Hallo, Moin vagy Servus, valamint a fizikai üdvözlés kézfogás formájában.
Gyakorlatok
Az első három réteg a megfigyelő számára látható, bár a kultúra szempontjából való jelentőségükre a megfigyelő nem tud rögtön következtetni. Ez a három réteg a „gyakorlatok“ kifejezés alatt foglalható össze. A gyakorlatokat a kívülállók könnyen utánozhatják, de a cselekedetek mögött rejlő jelentést általában nem érzékelik.
Értékek
A kulturális hagyma magját az értékek alkotják, amelyeket Hofstede úgy ír le, mint „bizonyos körülmények preferálására irányuló általános tendenciákat“ (vö. Hofstede 2001, 9). Az értékeket erős pozitív vagy negatív irányultságú érzésekként is definiálják. A gyermeknevelésben az értékek különleges szerepet játszanak, mivel ezek az első tartalmak közé tartoznak, amelyeket a gyermek életében megtanul. A legtöbb ember nincs tisztában az értékeivel, mert azokat korán és tudattalanul tanulja. Ráadásul naponta használják őket, ami szintén hozzájárul a tudatalatti használatukhoz.
Irodalom
Hofstede, Geert/ Hofstede, Gert Jan/ Mayer, Petra/ Sondermann, Martina/ Lee, Anthony (2011): Globális gondolkodás, helyi cselekvés. Kultúrák közötti együttműködés és globális menedzsment. 5. kiadás. München: Beck.