Logo_Hyperkulturell_Zusatz_Final_01-01Logo_Hyperkulturell_Zusatz_Final_01-01Logo_Hyperkulturell_Zusatz_Final_01-01Logo_Hyperkulturell_Zusatz_Final_01-01
  • Info
  • Materialschrank
  • Lexikon
  • E-Learning
  • Seminare
✕

Kritikus fehérség

A kritikai fehérség kifejezés a fehérség mint társadalmi kategória differenciált, reflektált vizsgálatára utal, és mind tudományos, mind politikai megközelítéseken alapul. A szó szerinti német Weißsein (fehérség) fordítás a kutatásban nehezen érvényesült, mivel azt a benyomást kelti, mintha elsősorban az emberek bőrszínére utalna. Elsősorban azonban olyan szempontok relevánsak, mint a gazdasági, társadalmi és kulturális hatalom, amelyek együtt járnak az emberek fehérként való társadalmi megjelölésével (vö. Tißberger 2017, 16).

 

A fehérség mint norma – egy gondolkodási hiba

A kritikai fehérség-koncepció alapvetően abból indul ki, hogy a fehér emberek bőrszínüket és az ezzel járó társadalmi kiváltságokat normaként értelmezik, míg a társadalmilag nem fehérként megjelölt embereket idegenként érzékelik. Ez az úgynevezett másságképződés folyamata azt eredményezi, hogy a fehérek normaként állapítják meg magukat, és így manifesztálják társadalmi hatalmi státuszukat, holott ez megalapozatlan (vö. Albrecht 2017, 232). Ez a tudattalan gondolkodási minta a szándéktól függetlenül rasszista gondolkodásmódhoz vezet, és a strukturális rasszizmus megnyilvánulásaként értelmezhető (vö. Hyatt 2015).

 

A Critical Whiteness Studies eredete

A kritikai fehérségkutatás az irodalomtudós Bell Hooks (Gloria Jean Watkins) felismerésén alapult, miszerint a faj az USA-ban mindig azokra az emberekre vonatkozik, akik nem fehérek. Ennek megfelelően különbséget tesznek etnikailag megjelölt és nem megjelölt fehér emberek között. A rabszolgaságra, a „faji“ szegregációra és a rasszizmusra való tekintettel az USA történelmében ez a hegemón struktúrák reprodukálását mutatja, amelyek nem igazolhatóak és nem igazolhatóak. Hasonló társadalmi struktúrák ismerhetők fel Németországban is, amelyek szorosan kapcsolódnak a Német Birodalom gyarmati politikájához (vö. Hyatt 2015).

 

 

Irodalom

Albrecht, Monika (2017): Fehérség. In: Göttsche, Dirk/ Dunker, Axel/ Dürbeck, Gabriele (szerk.): Handbuch Postkolonialismus und Literatur. Stuttgart: Metzler.

Hyatt, Millay (2015): Fehérség mint kiváltság. https://www.deutschlandfunk.de/critical-whiteness-weisssein-als-privileg.1184.de.html?dram:article_id=315084 [2020. március].

Tißberger, Martina (2017): Critical Whiteness. A hegemón önreflexió pszichológiájáról a rasszizmus és a nemek metszéspontjában. Wiesbaden: Springer.

https://www.youtube.com/@hyperkulturell

Themen

Antisemitismus Benjamin Haag Bulgarisch Chinesisch Diskriminierung Diversität Dänisch Englisch Estnisch Finnisch Flucht Flüchtlinge Französisch Griechisch Heimat Identität Indonesisch Integration Interkulturelle Kommunikation interkulturelle Kompetenz Interkulturelles Lernen Islam Italienisch Japanisch Koreanisch Kultur Lettisch Litauisch Migration Niederländisch Norwegisch Polnisch Portugiesisch Rassismus Rumänisch Russisch Schwedisch Slowakisch Slowenisch Spanisch Tschechisch Türkisch Ukrainisch Ungarisch Werte
✕
© 2026 Hyperkulturell.de       Impressum      Nutzungsregeln       Datenschutz