Kommunikáció (interkulturális)

Az interkulturális kommunikáció „különböző csoportok vagy kultúrák tagjai közötti, nyelvi kódok segítségével megvalósuló interperszonális interakcióra“ utal, és az interkulturalitás kifejezésből, „a […] kultúrák közötti kapcsolatok filozófiai és kultúratudományi felfogásának“ és a latin communicatio „kommunikáció/megértés“ szóból tevődik össze (Metzler Lexikon 2013, 343-344 u. 389).

A kölcsönhatás formája

Ebben az összefüggésben a „különösen az etnolingvisztika, a pragmatika és a szociolingvisztika keretében vizsgált kommunikációs mód“ „beszéd, gesztusok, arckifejezések“ (Lexikon der Sprachwissenschaft 2008, 302) formájában, valamint Lüsebrink szerint az „anyagi kultúra“ (Lüsebrink 2004, 10) figyelembevételével is, a „különböző (szub)kulturális körökből származó emberek közötti interakció formáját jelenti, akiknek sikeres kommunikációját gyakran veszélyeztetik a kulturális különbségekből adódó előítéletek (sztereotípiák) és félreértések“ (Lexikon der Sprachwissenschaft 2008, 302).

Kulcsfontosságú minősítés

A fogalmat az 1960-as években az Egyesült Államokban alkották meg az interdiszciplináris kommunikációtudomány elméleti koncepcióinak kialakításakor. Az 1970-es évektől kezdve Németországban is fejlődtek az empirikus kutatások, amelyek „a nyelv, a helyzetek és az identitás összekapcsolására a cselekvés formáival és értelmezéseivel“ (Metzler Lexikon 2013, 344) összpontosítanak.

A folyamatosan előrehaladó globalizáció összefüggésében ez a „dinamikus (kommunikációs) folyamat, amelyet az empátia, a tolerancia és a kultúra-specifikus tudás kondicionál, a közös jelentések előállításának célját képezi“, és ennek fényében ma „a társadalom minden területén“ (Metzler Lexikon 2013, 344) keresett kulcsképzettséget jelent.

Kulturális orientációs rendszer

Podsiadlowski szerint más kultúrákhoz való alkalmazkodásról van szó, amely (interkulturális) kompetenciát feltételez. Arról van szó, hogy „meg kell érteni más kultúrák […] észlelési, gondolkodási és értékrendjét […]“, és azt alkalmazni kell a saját „gondolkodásunkban és cselekvésünkben az idegen kulturális cselekvési területen“ (Podsiadlowski 2004, 50). Az interkulturális kommunikáció például hozzájárul a „sikeres nemzetközi tevékenységhez“ az üzleti utazások keretében (vö. Podsiadlowski 2004, 45-47).

Etnológia és hatalom

Lüsebrink számára viszont „a történelmi kontextus figyelembevétele“, valamint a média fejlődését figyelembe vevő aktuális fejlődési folyamatok is lényeges szerepet játszanak abban, hogy a kultúrák közötti kommunikációról minél differenciáltabb összképet kapjunk (vö. Lüsebrink 2004, 12).

Ugyanakkor kritizálja annak erőteljes orientációját a gazdaság cselekvési szférájára, a „társadalmi hatalmi központokra“ hivatkozva, valamint a gyakran ebből fakadó „e központok általi embertelen instrumentalizálását“. Az antropológia tényleges munkaterülete, azaz a komplex és sokrétű „kultúrafogalom“ kutatása kimarad, ha nem veszik figyelembe „a periférián, [azaz] a globális rendszerben a hatalom peremén élő csoportokat és társadalmakat“ (Lüsebrink 2004, 46 f.). Az is kétséges, hogy a Podsiadlowski által játékba hozott egyoldalú alkalmazkodás az idegen kulturális kontextushoz mennyiben teszi lehetővé hosszú távon a sikeres emberi együttélést.

Irodalom

Bußmann, Hadomud (2008): Interkulturális kommunikáció. In: Lexikon der Sprachwissenschaft. 4. kiadás. Stuttgart: Kröner, 302.

Lüsebrink, Hans-Jürgen (2004): Az interkulturális nyelvhasználat és az interkulturális kommunikáció: A kultúrák közötti kommunikáció fogalmai. Elméleti megközelítések és gyakorlati hivatkozások interdiszciplináris perspektívában. St. Ingbert: Röhrig Universitätsverlag.

Müller-Hartmann, Andreas (2013): Interkulturális kommunikáció. In: Nünning, Ansgar (szerk.): Metzler Lexikon. Irodalom- és kultúraelmélet. Megközelítések – személyek – alapfogalmak. Ötödik kiadás. Stuttgart/ Weimar: J. B. Metzler, 344.

Podsiadlowski, Astrid (2004): Interkulturális kommunikáció és együttműködés. Interkulturális kompetencia tréning. Gyakorlatokkal és esettanulmányokkal. München: Franz Vahlen.

Schmidt, Siegfried J. (2013): Kommunikációelmélet. In: Nünning, Ansgar (szerk.): Metzler Lexikon. Irodalom- és kultúraelmélet. Megközelítések – személyek – alapfogalmak. Ötödik kiadás. Stuttgart/ Weimar: J. B. Metzler, 389.

Sommer, Roy (2013): Interkulturalitás. In: Nünning, Ansgar (szerk.): Metzler Lexikon. Irodalom- és kultúraelmélet. Megközelítések – személyek – alapfogalmak. Ötödik kiadás. Stuttgart/ Weimar: J. B. Metzler, 343 f.