Logo_Hyperkulturell_Zusatz_Final_01-01Logo_Hyperkulturell_Zusatz_Final_01-01Logo_Hyperkulturell_Zusatz_Final_01-01Logo_Hyperkulturell_Zusatz_Final_01-01
  • Info
  • Materialschrank
  • Lexikon
  • E-Learning
  • Seminare
✕

Interkulturális tanulás

„A szociális, cselekvésorientált és érzelmi tanulás egyik formájaként betekintést közvetít a tanulás különböző formáiba. Kulturális összehasonlítások formájában a saját normák és társadalmi rendszerek pontosabb elemzéséhez és relativizálásához, valamint az előítéletek és etnocentrikus attitűdök csökkentéséhez kell vezetnie“. (Rinschede 2007)

A multikulturalizmus témája egyre inkább előtérbe kerül, így az interkulturalitás jelenségével kapcsolatban sokféle előfeltevés érvényesül. Az interkulturális tanulás ezzel a kérdéssel foglalkozik, és célja az interkulturalitás tudatosítása. Az interkulturális megközelítés alapján a koncepciónak lehetővé kell tennie az interkulturális kompetencia elsajátítását.

Magyarázó megközelítések

„Az interkulturális megközelítés […] feltételezi, hogy léteznek állítólagos és tényszerű kulturális különbségek, amelyekkel való találkozás tudatlansághoz, félreértésekhez és problémákhoz, vagy akár előítéletekhez vezet“ (Ouelsati 2013, 25). Az interkulturális tanulást olyan folyamatként értelmezik, amelynek célja ezeknek a sztereotípiáknak az ellensúlyozása. Weidemann két tézist javasol az interkulturális tanulás definíciójaként:

1. „Az interkulturális tanulás a kulturális különbséggel kapcsolatos tapasztalatok eredményeként bekövetkező pszichológiai változásra utal;

2. Az interkulturális tanulás olyan pszichológiai változásokra utal, amelyek a kulturális különbség megváltozott érzékeléséhez és a kulturális különbséggel való bánásmód megváltozott módjához kapcsolódnak“ (Weidemann 2007, 495).

A két meghatározás az interkulturalitással való érintkezés különböző pontjaira utal. Az első definícióban a tanulási folyamatot a szubjektív érintkezési pontok miatt bekövetkező gondolkodásbeli változás váltja ki, míg a második a saját tapasztalatoktól függetlenül megváltozott észleléssel és kezeléssel foglalkozik. Az interkulturális kompetenciát elősegítő tapasztalatok közé tartoznak például a külföldi tartózkodások.

A közvetítési folyamat főként az iskolai intézményekben zajlik, ahol a tanulás folyamatával foglalkoznak a legtöbbet. Mindazonáltal kompetenciaképzést manapság „különösen a gazdaság és a politika területén“ (Bolten 2007, 89) kínálnak. A tanulási tartalom rugalmas és a tanulók csoportjához igazodik. A cél az idegen kultúrák és a saját kultúrák megismerése, valamint a kulturális pluralitás vállalása, hiszen az „ember […] különböző kultúrák és identitások hordozója“ (Hartung/ Nöllenburg/ Deveci 2013, 8). Az emberek különböző értékekkel, eszmékkel és felfogási formákkal szembesülnek egymással, ezért más emberek cselekedeteit rövid időn belül kulturálisan ismerős vagy idegen kategóriákba sorolják (vö. Ouelsati 2013, 25).

A különbségek tudatosítása és az ebből fakadó cselekvések alkotják az interkulturális kompetenciát. Az így létrejövő interkulturális cselekvési folyamat folyamatos és mindig változik.

 

Irodalom

Bolten, Jürgen (2007): Interkulturális kompetencia. Erfurt: Landeszentrale für politische Bildung Thüringen.

Hartung, Regine/ Nöllenburg, Katty/ Deveci, Özlem (2013): Preface. In: ders. (szerk.): Interkulturális tanulás. Ein Praxisbuch. Schwalbach am Taunus: Debus Pädagogik.

Nothnagel, Steffi (2018): Intercultural Learning. A másság kulturális tapasztalatainak rekonstruálása narratív-életrajzi longitudinális vizsgálatok alapján. In: Sabisch, K./ Sorensen, E./ Straub, J. (szerk.): Schriftenreihe Kultur, Gesellschaft, Psyche. Társadalmi és kulturális tanulmányok. Vol. 12. Bochum: Bochumer Universitätsverlag.

Ouelsati, Ramses Michael (2013): Interkulturális nevelés az iskolában. In: Hartung, Regine/ Nölleburg, Katty/ Deveci, Özlem (szerk.): Interkulturális tanulás. Egy gyakorlati könyv. Schwalbach am Taunus: Debus Pädagogik, 22-35.

Rinschede, Gisbert (2007): Geographiedidaktik. Paderborn: Schöningh.

Schrüfer, Gabriele (2012): Interkulturális tanulás. Lépések a kultúrák közötti érzékenységhez vezető úton. In: Praxis Geographie 11, 10-11.

Weidemann, Doris (2007): Akkulturáció és interkulturális tanulás. In: Straub, Jürgen/ Weidemann, Arne/ Weidemann, Doris (szerk.): Handbuch Interkulturelle Kommunikation und Kompetenz: Grundbegriffe – Theorien – Anwendungsfelder. Stuttgart/ Weimar: Metzler, 488-498.

https://www.youtube.com/@hyperkulturell

Themen

Antisemitismus Benjamin Haag Bulgarisch Chinesisch Diskriminierung Diversität Dänisch Englisch Estnisch Finnisch Flucht Flüchtlinge Französisch Griechisch Heimat Identität Indonesisch Integration Interkulturelle Kommunikation interkulturelle Kompetenz Interkulturelles Lernen Islam Italienisch Japanisch Koreanisch Kultur Lettisch Litauisch Migration Niederländisch Norwegisch Polnisch Portugiesisch Rassismus Rumänisch Russisch Schwedisch Slowakisch Slowenisch Spanisch Tschechisch Türkisch Ukrainisch Ungarisch Werte
✕
© 2024 Hyperkulturell.de       Impressum      Nutzungsregeln       Datenschutz