Interkulturális tanulás

„A szociális, cselekvésorientált és érzelmi tanulás egyik formájaként betekintést közvetít a tanulás különböző formáiba. Kulturális összehasonlítások formájában a saját normák és társadalmi rendszerek pontosabb elemzéséhez és relativizálásához, valamint az előítéletek és etnocentrikus attitűdök csökkentéséhez kell vezetnie“. (Rinschede 2007)

A multikulturalizmus témája egyre inkább előtérbe kerül, így az interkulturalitás jelenségével kapcsolatban sokféle előfeltevés érvényesül. Az interkulturális tanulás ezzel a kérdéssel foglalkozik, és célja az interkulturalitás tudatosítása. Az interkulturális megközelítés alapján a koncepciónak lehetővé kell tennie az interkulturális kompetencia elsajátítását.

Magyarázó megközelítések

„Az interkulturális megközelítés […] feltételezi, hogy léteznek állítólagos és tényszerű kulturális különbségek, amelyekkel való találkozás tudatlansághoz, félreértésekhez és problémákhoz, vagy akár előítéletekhez vezet“ (Ouelsati 2013, 25). Az interkulturális tanulást olyan folyamatként értelmezik, amelynek célja ezeknek a sztereotípiáknak az ellensúlyozása. Weidemann két tézist javasol az interkulturális tanulás definíciójaként:

1. „Az interkulturális tanulás a kulturális különbséggel kapcsolatos tapasztalatok eredményeként bekövetkező pszichológiai változásra utal;

2. Az interkulturális tanulás olyan pszichológiai változásokra utal, amelyek a kulturális különbség megváltozott érzékeléséhez és a kulturális különbséggel való bánásmód megváltozott módjához kapcsolódnak“ (Weidemann 2007, 495).

A két meghatározás az interkulturalitással való érintkezés különböző pontjaira utal. Az első definícióban a tanulási folyamatot a szubjektív érintkezési pontok miatt bekövetkező gondolkodásbeli változás váltja ki, míg a második a saját tapasztalatoktól függetlenül megváltozott észleléssel és kezeléssel foglalkozik. Az interkulturális kompetenciát elősegítő tapasztalatok közé tartoznak például a külföldi tartózkodások.

A közvetítési folyamat főként az iskolai intézményekben zajlik, ahol a tanulás folyamatával foglalkoznak a legtöbbet. Mindazonáltal kompetenciaképzést manapság „különösen a gazdaság és a politika területén“ (Bolten 2007, 89) kínálnak. A tanulási tartalom rugalmas és a tanulók csoportjához igazodik. A cél az idegen kultúrák és a saját kultúrák megismerése, valamint a kulturális pluralitás vállalása, hiszen az „ember […] különböző kultúrák és identitások hordozója“ (Hartung/ Nöllenburg/ Deveci 2013, 8). Az emberek különböző értékekkel, eszmékkel és felfogási formákkal szembesülnek egymással, ezért más emberek cselekedeteit rövid időn belül kulturálisan ismerős vagy idegen kategóriákba sorolják (vö. Ouelsati 2013, 25).

A különbségek tudatosítása és az ebből fakadó cselekvések alkotják az interkulturális kompetenciát. Az így létrejövő interkulturális cselekvési folyamat folyamatos és mindig változik.

Irodalom

Bolten, Jürgen (2007): Interkulturális kompetencia. Erfurt: Landeszentrale für politische Bildung Thüringen.

Hartung, Regine/ Nöllenburg, Katty/ Deveci, Özlem (2013): Preface. In: ders. (szerk.): Interkulturális tanulás. Ein Praxisbuch. Schwalbach am Taunus: Debus Pädagogik.

Nothnagel, Steffi (2018): Intercultural Learning. A másság kulturális tapasztalatainak rekonstruálása narratív-életrajzi longitudinális vizsgálatok alapján. In: Sabisch, K./ Sorensen, E./ Straub, J. (szerk.): Schriftenreihe Kultur, Gesellschaft, Psyche. Társadalmi és kulturális tanulmányok. Vol. 12. Bochum: Bochumer Universitätsverlag.

Ouelsati, Ramses Michael (2013): Interkulturális nevelés az iskolában. In: Hartung, Regine/ Nölleburg, Katty/ Deveci, Özlem (szerk.): Interkulturális tanulás. Egy gyakorlati könyv. Schwalbach am Taunus: Debus Pädagogik, 22-35.

Rinschede, Gisbert (2007): Geographiedidaktik. Paderborn: Schöningh.

Schrüfer, Gabriele (2012): Interkulturális tanulás. Lépések a kultúrák közötti érzékenységhez vezető úton. In: Praxis Geographie 11, 10-11.

Weidemann, Doris (2007): Akkulturáció és interkulturális tanulás. In: Straub, Jürgen/ Weidemann, Arne/ Weidemann, Doris (szerk.): Handbuch Interkulturelle Kommunikation und Kompetenz: Grundbegriffe – Theorien – Anwendungsfelder. Stuttgart/ Weimar: Metzler, 488-498.