Integráció

Az integráció (latin integratio) kifejezés „egy egész helyreállítását“ jelenti (Hillmann 2007, 383). A szociológiában „a viselkedéssel és tudattal kapcsolatos integrációra, illetve az értékstruktúrákhoz és viselkedési mintákhoz való igazodásra“ utal (uo.). Általában egy homogén társadalom egy társadalmi csoportját vagy egyedeit állítják szembe és hasonlítják össze egymással, hogy osztályozásokat lehessen tenni az integráltak és a nem integráltak között (vö. Gregori 2015, 25). Ez egy nagyon összetett fogalom, ezért nincs konszenzus abban, hogy pontosan mit is értünk alatta (vö. Grosche 2015).

Különböző meghatározások

A Német Integrációs és Migrációs Alapítványok Szakértői Tanácsa (SVR) a következő meghatározást adja:

Az SVR az integrációt úgy értelmezi, mint mindenki minél egyenlőbb esélyekkel való részvételét a társadalmi élet központi területein. Ezek a családi neveléstől és a korai neveléstől, valamint az óvodai közintézményekben való neveléstől, az iskolai oktatástól, a szakképzéstől és a munkán és annak jövedelmén keresztüli, transzferektől független, önrendelkező életen át a – státuszfüggő – politikai részvételig, valamint a jog- és jóléti állam legkülönbözőbb védelmi és jóléti rendszereiben való részvételig terjednek (Sachverständigenrat deutscher Stiftungen für Integration und Migration 2019). Filsinger megerősíti ezt a meghatározást, és az integrációt „a társadalom gazdasági, ökológiai, szociális és kulturális erőforrásaiban való egyenlő részvételként (hozzáférési igazságosság)“ foglalja össze (vö. Hinrichs 2003 idézi: Filsinger 2008, 8).

Rendszerintegráció és társadalmi integráció

Esser viszont a fogalom érthetőbbé tétele érdekében megkülönbözteti az integrációt a társadalmi integráció és a rendszerintegráció között. A rendszerintegráción egy társadalmi rendszer egészének integrációját érti (vö. Esser 2004, 53). A társadalmi integráció ezzel szemben az egyének közötti kapcsolatra és egy már létező társadalmi rendszerbe való beilleszkedésre utal (vö. ibid., 46). Négy dimenzió különböztethető meg egymástól:

– A kulturálódás, amely a „tudás, a készségek és a kulturális „modellek“ elsajátítására utal, különös tekintettel a nyelvi szocializációra“ (ibid.),

– elhelyezés, amely „a jogok átvételére és a pozíciók elfoglalására“ utal (ibid.),

– interakció, amely a társadalmi kapcsolatok összekapcsolásával és a központi hálózatokba való beilleszkedéssel foglalkozik (vö. ibid.), és

– az azonosulás, amely a társadalmi rendszerhez való bizonyos lojalitáson keresztül valósul meg (vö. ibid.).

Az integráció különböző módon sikerülhet, de íme néhány általános tipp:

Tanulja meg a nyelvet: a sikeres integráció egyik legfontosabb előfeltétele a fogadó ország nyelvének elsajátítása. A jó nyelvtudás megkönnyíti a kapcsolatteremtést, a munkakeresést és a mindennapi életben való eligazodást.
Figyeljen a kulturális különbségekre: A kulturális különbségek akadályai lehetnek a sikeres integrációnak. Fontos, hogy felismerjük és tiszteletben tartsuk ezeket a különbségeket. Itt az interkulturális tréningek vagy a helyiekkel folytatott beszélgetések segíthetnek az egymás iránti megértés kialakításában.
Kapcsolatok kiépítése: A helyiekkel és más migránsokkal való kapcsolatfelvétel segíthet abban, hogy gyorsabban beilleszkedjen az új környezetébe. Ez történhet klubok, szomszédsági találkozók vagy sportklubok révén.
Keressen munkát: A munka fontos része a beilleszkedésnek. A munkavállalás nem csak anyagi biztonságot jelent, hanem lehetőséget ad a szocializálódásra és a nyelvtudás fejlesztésére is. 5. A munkába állás nem csak az anyagi biztonságot jelenti.
kapcsolódjon be a közösségbe: a közösségbe való bekapcsolódás elősegítheti az integrációt. Ez történhet önkéntes munka, politikai szerepvállalás vagy kulturális tevékenységek révén.
Maradjon pozitív: az integráció egy folyamat, amely időt és türelmet igényel. Vannak visszaesések és nehézségek, de fontos, hogy pozitív maradjunk, és a pozitívumokra koncentráljunk.
Keressen támogatást: Fontos, hogy támogatást kérjen, ha nehézségek merülnek fel. Ez lehet professzionális tanácsadó szolgálat, de lehetnek barátok, családtagok vagy vallási közösségek is.

Irodalom

Esser, Hartmut (2004): Milyen alternatívája van valójában az „asszimilációnak“? In: Bade, Klaus/ Bommes, Michael (szerk.): Migration-Integration-Bildung. Alapkérdések és problémakörök. IMIS-Beiträge Heft 23. Osnabrück, 41-59.

Filsinger, Dieter (2008): A sikeres integráció feltételei – Integrációs monitoring és értékelés. A Friedrich Ebert Alapítvány által megrendelt szakértői vélemény. Bonn.

Georgi, Viola B. (2015): Integráció, sokszínűség, befogadás. In: Magazin II, 25-27. https://www.die-bonn.de/zeitschrift/22015/einwanderung-01.pdf [19.08.19].

Grosche, M. (2015). Mi az a befogadás? In: Kuhl, P./ Stanat, P./ Lütje-Klose, B./ Gresch, C./ Pant, H. A./ Prenzel, M. (szerk.): Inklusion von Schülern und Schülern mit sonderpädagogischem Förderbedarf in Schulleistungserhebungen. Alapok és megállapítások. Wiesbaden: Springer, 17-39.

Hillmann, Karl-Heinz (2007): Wörterbuch der Soziologie. 5. kiadás. Stuttgart: Kröner.

A német alapítványok integrációs és migrációs szakértői tanácsa (2019): Bevándorlási társadalom. https://www.svr-migration.de/glossar/ [19.08.19].