Identitás, szexuális

A szexuális identitás a leszbikus, meleg, biszexuális, pánszexuális, demiszexuális, aszexuális és pánszexuális személyekre vonatkozik.

Míg a szexuális orientáció „egy személy szexuális és érzelmi szükségleteinek irányultságát írja le más azonos vagy ellenkező nemű, illetve mindkét nemhez tartozó személyek felé.“ (1; vö. Sexual Orientation-in Psychotherapy and Counselling 6. o.), addig a szexuális identitás a fogalomhoz hozzáadja az önmegértés értékét, amely nem kizárólag a más személyekkel vagy más személyekkel való szexuális kapcsolatok vagy aktusok alapján határozható meg.

Magret Göth és Ralph Kohn szerint a szexuális identitás az az identitás, amelyet egy személy a szexuális orientációja alapján alakít ki. Az identitás kialakulását az egyéni, társadalmi és kulturális helyzet és egyéb szempontok is befolyásolnák. (2; vö. szexuális orientáció a pszichoterápiában és a tanácsadásban 6. o.).

Itt is látható, hogy a szexuális identitás a szexuális orientációból fejlődhet ki, de a két fogalom nem használható szinonimaként. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a szexuális vonzalom hiányának érzése, amely a szexuális kapcsolatok mellőzésében is kifejeződhet, szintén lehet szexuális identitás, nevezetesen az aszexualitás. A szexuális identitásnak kizárólag a szexuális kapcsolatokhoz/cselekvésekhez való kapcsolása ezért téves következtetésekhez vezethet. Továbbá a szexuális identitást befolyásolhatják többek között a kulturális lenyomatok, de egyéni fejlemények is kialakulhatnak, így a szexuális identitás átfogóbb, mint a szexuális irányultság.

Stefan Timmermann ezzel szemben a következőképpen határozza meg a szexuális identitást: „A szexuális identitás az emberek alapvető önértelmezése arról, hogy kik ők mint szexuális lények – hogyan látják magukat, és hogyan (szeretnék), hogy mások érzékeljék őket. Magában foglalja a biológiai, a társadalmi és a pszichológiai nemet is, valamint a szexuális irányultságot“. (3; vö. Handbuch Sexualpädagogik und sexuelle Bildung, 261. o.). Továbbá a szexuális identitás nem statikus az élet folyamán, hanem inkább változékony (4; vö. Handbuch Sexualpädagogik und sexuelle Bildung,261. o.).

Ez világosan mutatja, hogy a szexuális orientációból fakadó szexuális kapcsolatoknak nem kell automatikusan identitásképzőnek lenniük, sokkal inkább önértelmezésről van szó, amely változtatható.

A szexuális identitás meghatározásai és példák

Aszexuális: Az aszexuális személyek nem éreznek szexuális vonzalmat más emberek iránt. Biszexuális A biszexuális személyek romantikusan, erotikusan és/vagy szexuálisan vonzódnak a saját vagy az „ellenkező“ nemű személyekhez. A szexuális identitás e megjelölése feltételezi az önmeghatározást a bináris nemi rendben (vö. „pánszexuális“). (…)

Demiszexuális: A demiszexuális személyek csak olyan személyekhez vonzódnak szexuálisan, akikkel már szoros kapcsolatot alakítottak ki.

Heteroszexuális: A heteroszexuális személyek romantikusan, erotikusan és/vagy szexuálisan vonzódnak az „ellenkező“ nemű személyekhez. A szexuális identitásnak ez a megjelölése feltételezi az önmeghatározást a bináris nemi rendben. A heteronormativitást tekintik annak a társadalmi rendező elvnek, amely által a szexualitás és a nemek szabványosítva vannak.

Homoszexuális: A homoszexuális személyek romantikus, erotikus és/vagy szexuális vágyaikban azonos nemű személyekhez vonzódnak. A szexuális identitásnak ez a megjelölése feltételezi az önmeghatározást a bináris nemi rendben. Néha patologizálónak tekintik, ezért gyakrabban használják a „leszbikus“ és a „meleg“ kifejezéseket. (…)

Leszbikus: A szexuális identitásnak ez a megjelölése feltételezi az önmeghatározást a bináris nemi rendben. Ez alatt a nők azonos nemű szexuális identitását értik. Korábban pejoratív értelemben használták, de a leszbikus- meleg emancipációs mozgalom révén pozitív önmegjelöléssé vált. (…)

Pánszexuális: A pánszexuális személyek nemtől függetlenül vonzódnak más emberekhez. Ez nemcsak a férfiakat és a nőket, hanem a transznemű és az interszexuális embereket is magában foglalja. Ezáltal a bináris nemi rend megkérdőjeleződik. (…)

Meleg: A szexuális identitásnak ez a megnevezése feltételezi az önmeghatározást a bináris nemi rendben. Ez alatt a férfiak azonos nemű szexuális identitását értik. Korábban pejoratív értelemben használták, de a leszbikus- meleg emancipációs mozgalom révén pozitív önmegjelöléssé vált.

Szexuális identitás: Szexuális irányultságként is említik. Az identitás azt hangsúlyozza, hogy nem csupán a lehetséges partnerek tekintetében való orientációról van szó, hanem az identitás egyik összetevője. Mindazonáltal az élet során változhat. Néha a nem vagy nemi identitás is ide tartozik, mivel a szexuális identitás azonosítása a nemi kategóriáktól függ. Ebben a jelentésben a nemi hovatartozás olyan lehetséges, átívelő dimenzióként van felfogva, amely kölcsönhatásba léphet a szexuális identitással, és többdimenziós vagy interszekcionális tapasztalatokhoz vezethet“. (idézi: Tapasztalatok a szexuális identitáson alapuló megkülönböztetésről Németországban, Dorina Kalkum, Magdalena Otto, 2017. augusztus, 124. oldal (5).

A nemi identitástól való eltérés

A szexuális és a nemi identitás nem ugyanazt a dolgot írja le, de gyakran összekapcsolódnak. A nemi identitás a társadalmi nemet írja le, azaz azt a nemet, amellyel egy személy azonosul. Ez eltérhet a biológiai nemtől. (6)

Judith Butler a nemi identitás bevezetésének okát azokban a problémákban látja, amelyeket a bináris nemi rendszer maga után von. Biológiailag nem tagadható, hogy vannak olyan emberek is, akiknek többféle morfológiai nemi jellegzetességük van. Így nem lenne megengedhető, hogy ezt a feltételezett binaritást átvigyük a nemi identitásra. Az angol nyelvben a biológiai nemet megkülönböztetjük a társadalmi nemtől (gender); a német nyelvben e megkülönböztetéshez a Geschlecht (nem) és a Geschlechtsidentität (nem) kifejezéseket kellene használni. (7; vö. Das Unbehagen der Geschlechter (Gender Trouble), 23ff. o.).

Míg a nemi identitás azt írja le, hogy valaki hogyan olvassa magát, vagy hogyan szeretné, hogy olvassák, addig a nemi identitás magában foglalja a személyközi szexuális kapcsolatokat is (vagy az aszexualitás esetében a szexuális vonzalom hiányát).

A nemiségről részletesebb információ itt található: https://www.hyperkulturell.de/glossar/gender/.

Irodalom

1 Göth, M.; Kohn, R. (2014): Szexuális orientáció – pszichoterápiában és tanácsadásban. Springer Verlag: 6. o.

2 Göth, M.; Kohn, R. (2014): Szexuális orientáció – pszichoterápiában és tanácsadásban. Springer Verlag: 6. o.

3 Sielert, U. [szerk.]; Schmidt, R. (2008): Sielert, U. [szerk.]; Schmidt, R. (2008): Handbuch Sexualpädagogik und sexuelle Bildung. Juventa Verlag: 261. o.

4 Sielert, U. [szerk.]; Schmidt, R. (2008) Vö. kézikönyv Sexualpädagogik und sexuelle Bildung (2008): S. 261

5https://www.antidiskriminierungsstelle.de/SharedDocs/downloads/DE/publikationen/Expertisen/expertise_diskrimerfahrungen_in_de_anhand_der_sex_identitaet.pdf;jsessionid=E2D04807FA660332333E3B75FB02D856.intranet211?__blob=publicationFile&v=3 p.124 (hozzáférés: 2021.08.20.)

6https://www.antidiskriminierungsstelle.de/SharedDocs/downloads/DE/publikationen/Expertisen/expertise_diskrimerfahrungen_in_de_anhand_der_sex_identitaet.pdf;jsessionid=E2D04807FA660332333E3B75FB02D856.intranet211?__blob=publicationFile&v=3 (hozzáférés: 20.08.2021)

7 Butler, J. [Szerk.]; kiadás suhrkamp 2433(1991): Das Unbehagen der Geschlechter; eredeti cím: Gender Trouble; Suhrkamp Verlag: 23. o. ff.