Identitás

„Csak a saját, megszilárdult identitás hátterében válik lehetővé, hogy valóban foglalkozzunk a Másik idegenségével.“ (Rosa 2007, 49)

Etimológia

Az identitás a latin identitas szóból származik, és „abszolút azonosságot“ jelent (Rosa 2007, 47). Hartmut Rosa szociológus különböző kontextusokban és formákban tekinti át a fogalmat. Identitás című esszéjében kifejti, hogy a matematikában és a logikában is „a tökéletes egyenlőség viszonyát tükrözi, [amelyet] egy tárgy önmagával és csakis önmagával tart fenn“. (Rosa 2007, 47.) Az emberi lényeget tekintve az identitást az egyes emberek egyedisége és felismerhetősége jellemzi. Ez képezi az egyéni személyiségformálás alapját. Rosa szerint a nyelvhasználat és a kultúrában való részvétel „minden interkulturális kommunikáció […] és megértés alapja“ (Rosa 2007, 47).

Az identitás három aspektusa

Edith Broszinsky-Schwabe kultúrakutató Interkulturális kommunikáció című könyvében három aspektusra osztja a kultúrák közötti cserében részt vevő személyek identitását: Az első és legfontosabb a személyes identitás, amely szorosan kapcsolódik az ember külső megjelenéséhez. A viselkedés, a nyelv és az illat alapvető szerepet játszik az első találkozás során, a második helyen a társadalmi identitás (csoportidentitás, mi-identitás, kollektív identitás) áll. Itt az egyén jellegzetes kulturális jegyeket sajátít el, és ezzel jelöli meg egy olyan csoporthoz való tartozását, amellyel azonosul. Broszinsky-Schwabe továbbá megkülönbözteti a társadalmi identitást különböző identitásmezőkben, mint például a család, korcsoport, foglalkozás, vallás stb. (vö. Broszinsky-Schwabe 2011, 44).

A kulturális identitás mint harmadik aspektus az egyes személyeket vagy csoportokat írja le, akiket „a nyelvi hasonlóságok, az együttélés normái, az ideológiai és vallási irányultságok, a művészeti és tudományos hagyományok, a sportolási és kézműves készségek, a közös eszmék és értékek [orientáció] vezérelnek. Az életmódbeli hasonlóságok megmutatkoznak például a lakhatási és települési magatartásban, az étkezési szokásokban, a divatban, az illemben, a szimbólumokban, az ünnepekben és az ünneplésben“. (Broszinsky-Schwabe 2011, 46)

Önkép – külső kép

A különböző kultúrák közötti érintkezés jelenleg intenzívebb, mint valaha. Az identitás megőrzése ezért kihívást jelent. Ahogy Broszinsky-Schwabe világossá teszi, minden egyes kultúra a maga jeleivel, szimbólumaival, hagyományaival, viselkedési mintáival és értékrendszereivel hatással van az egyén identitásának kialakulására (vö. Broszinsky-Schwabe 2011, 46). Ez különösen akkor válik világossá, amikor egy idegen kultúrával szembesülünk, vagy amikor egy idegen országban integrálódunk.

Annekatrin Hoppe pszichológus ezzel kapcsolatban azt vizsgálja, hogy a korábban megszokott énkép mennyire változik meg egy új környezetben. So war ich nicht, so bin ich nicht című esszéjében kifejti, hogy az idegen környezetbe való beilleszkedés során a megszokott viselkedésminták és nézőpontok, valamint az egyébként rejtve maradó tulajdonságok megkérdőjeleződnek (vö. Hoppe 2013). A saját kép, amely a megszokott kulturális környezetből nőtt ki, ekkor már nem felel meg az idegen képnek. Ez pedig „a saját identitás bizonytalanságához“ (Hoppe 2013, 176) vezet.

Globalizáció

Az identitás kialakulását a kultúrák folyamatos változása pozitív és negatív irányban egyaránt befolyásolja. A kultúrák változása azt jelzi, hogy „a kultúra [szállítható], hordozóinak rakománya“. (Groh 2003, 172.) Ezzel kapcsolatban Groh az Identitásváltozás – globalizáció és kulturális indukciók című cikkében megállapítja, hogy a globalizáció az ipari kultúráknak kitett őshonos, autonóm kultúrák destabilizálódását okozza. A „dominancia-szakadék[ok]“ miatt (Groh 2003, 162) miatt a kultúrák részben vagy teljesen eltörlődnek, így megfosztva az embereket az egyéni identitás kialakításának lehetőségétől (vö. Groh 2003, 177).

Irodalom

Broszinsky-Schwabe, Edith (2011): Interkulturális kommunikáció. Félreértések – megértés. Wiesbaden: Springer.

Groh, Arnold (2003): Identitásváltozás. Globalizáció és kulturális indukciók. In: Kimminich, Eva (szerk.): Welt Körper Sprache. Az észlelés és reprezentáció kulturális formáinak perspektívái. Kulturális identitás. Konstrukciók és válságok. Vol. 3. Frankfurt am Main: Peter Lang, 161-185.

Hoppe, Annekatrin (2013): So war ich nicht, so bin ich nicht. A kulturális környezetnek a saját identitásra gyakorolt hatásáról. In: Kumbier, Dagmar/ Schulz von Thun, Friedemann (szerk.): Interkulturális kommunikáció: módszerek, modellek, példák. 6. évf. 6. sz. Reinbek bei Hamburg: Rowohlt, 170-186.

Rosa, Hartmut (2007): Identitás. In: Straub, Jürgen/ Weidemann, Arne/ Weidemann, Doris (szerk.): Handbuch interkulturelle Kommunikation und Kompetenz. Alapfogalmak – elméletek – alkalmazási területek. Stuttgart: Metzler, 47-56.