Hotspotok

A hotspot kifejezés az angol hot „forró“ és spot „hely“ szavakból származik, és így forró pontot jelent (vö. https://www.duden.de/rechtschreibung/Hotspot).

Meghatározás

A hotspotok úgynevezett gazdag pontok, amelyek a kommunikáció azon helyeit jelölik, ahol kulturálisan sajátos problémák gyakrabban fordulnak elő. Ide tartoznak az üdvözlések, kritikák, eltérő vélemények, definíciók vagy magyarázatok (pl. „duzen“ / „siezen“) (vö. Agar 1994, 100).

A gazdag pontok gyakran előfordulnak a kultúrák közötti kommunikációban, de nem feltétlenül kötődnek hozzá. Ez azt jelenti, hogy gazdag pontok léteznek mind egy kultúrán belül, mind kontrasztív módon két kultúra összehasonlításában. Amint egy beszélgetésben nehézség merül fel, a gazdag pontok máris érintettek lehetnek. Ez lehet akár egyéni viselkedés, akár kulturális minták (vö. Heringer 2017, 166). „A gazdag pontok gazdag

– mert betekintést nyújtanak a kultúrákba,

– mert megtanítanak minket arra, hogy megvizsgáljuk saját elvárásainkat,

– mert figyelembe vehetők és kommunikatívan kezelhetők“ (Heringer 2017, 166).

A gazdag pontokra jellemző, hogy nemcsak a különböző kultúrák metszéspontjaiban, hanem az anyanyelvi beszélők közötti nézeteltérésekben is nehézségek merülnek fel. Megállapítható, hogy a gazdag pontok gazdag kultúrájúak, sokféle összetevőjük van, és különbözőképpen látják és élik meg őket (vö. Heringer 2017, 166-167).

Hogyan lehet egy gazdag pontot jobban megérteni?

Agar szerint az osztrák Schmäh kifejezés önmagában is egy Gazdag Pont, mivel a kultúra és a történelem mélyen beágyazódik ebbe a szóba. „A gazdag pontok jelzik, hogy hol van a nyelvi-kulturális cselekvés“ (Agar 1994, 106). Agar a gazdag pontot egy botláskőhöz hasonlítja, amelybe valaki beleesik. A gazdag pont akkor fordul elő, amikor kommunikációs és megértési problémák merülnek fel, és a kulturális háttér ismerete nem elégséges. Ha gazdag pont gyanúja merül fel, fel kell tárni a saját kultúrától való eltéréseket. Ennek megfelelően kapcsolatokat kell teremteni a gazdag pont és a világnézetek között. Ez a gazdag pontok mélyebb megértéséhez vezethet (vö. Heringer 2017, 168-169).

Mi a különbség a gazdag pontok és a hotspotok között?

Heringer a hotspotokat olyan gazdag pontokként értelmezi, amelyek jelentése általánosítható. Didaktikai okokból a kultúrák közötti kommunikációban általános hotspotokat azonosítanak és sorolnak fel. Az ilyen hotspotokat általában a tapasztalatokból nyerik (vö. Heringer 2017, 169). A hotspotok tehát olyan kulturálisan specifikus helyzetek, amelyekben félreértések fordulnak elő, például mindennapi helyzetek: köszönés, igen/nem mondás, ajándékok, testbeszéd, hallgatás, bocsánatkérés stb. Ezt az alábbiakban részletesebben kifejtjük. Ezzel szemben a gazdag pontok, mint Schmäh példájában, az élethez való hozzáállásként, valamint az élet és a dolgok meglátásához való általános hozzáállásként értelmezendők.

Példák

A német nyelvben a Du vagy Sie választása vagy az amerikai dátum a forró pontok példái. Továbbá az osztrák vagy bécsi Schmäh is ezek közé tartozik. Meg kell jegyezni, hogy e szó magyarázatában vannak nézetkülönbségek. Alapvetően azonban ezen a kifejezésen az irónián alapuló életmódot értik (vö. Heringer 2017, 166-167). Továbbá a köszönés is a hotspotok közé számít. Itt a köszönés nyelvileg, fizikailag és gesztusilag is másképp történik nyelvtől és kultúrától függően. Például az amerikai How do you do? vagy ¿Qué tal? spanyolul nem igényel közvetlen választ. Továbbá a telefonálásban is eltérő szokások vannak. Míg Németországban a hívott személy megadja a nevét, addig sok más országban a válasz csak igen. A nyelvi rész mellett a fizikai rész is országonként eltérő. Ennek megfelelően például Ausztriában kötelező a kézfogás. Az iszlám kultúrában viszont a férfi soha nem fog kezet egy nővel (vö. Heringer 2017, 169). Továbbá a megszólítási formák is felelősek a kultúrák közötti félreértésekért. Emellett a személyes kérdések is nagy zavart okozhatnak a különböző kultúrákban, például Indonéziában (vö. Heringer 2017, 170 f.). A meghívások egy másik példa erre. Ha például egy partira 8 órakor kerül sor, a németnek pontosan 8 órát kell mondani, a spanyolnak 7.40 órát stb. (vö. Heringer 2017, 172).

A nyelvi probléma ráadásul a hotspotok tipikus példája. Felmerül a kérdés, hogy a különböző nyelvi kultúrából érkező partnereknek milyen nyelven kellene beszélniük stb. (vö. Heringer 2017, 172). Továbbá a beleegyezés és az elutasítás a különböző kultúrákban eltérő módon valósul meg. Ezeket különböző gesztusokkal is kifejezik. Kínában például a teljesen kiivott pohár annak a jele, hogy a házigazda nem tölti folyamatosan újra a poharakat (vö. Heringer 2017, 174). Továbbá a hallgatási szokások is jelentős különbségeket jeleznek a kultúrák között, például Lengyelországban udvariasnak számít a csendes hallgatás. Továbbá a vallás forró pontnak számít. Emellett a kritikával, a bókokkal és a humorral is óvatosan kell bánni, mivel ezeket a különböző kultúrákban eltérően érzékelik (vö. Heringer 2017, 175-177).

Irodalom

Agar, Michael (1994): Az interkulturális keret. In: International Journal of Intercultural Relations 18.

Dudenverlag: https://www.duden.de/rechtschreibung/Hotspot [2019.08.29.].

Heringer, Hans Jürgen (2017): Az interkulturális kultúra és az interkulturális interjúk közötti interakciók: Heringer, Hans Jürgen (2017): Interkulturális kommunikáció. Alapelvek és fogalmak. Ötödik kiadás. Tübingen: Francke.

Rössler, Andrea (2008): Successful Vocabulary Acquisition in Spanish Classes. In: Lüning, Marita/ Rössler, Andrea/ Sommerfeldt, Kathrin/ Strickstrack-García, Roswitha/ Vences, Ursula/ Wlasak-Feik, Christine (szerk.): Prinzipien und Methoden des Spanischunterrichts. A spanyol mint idegen nyelv tanítása. Seelze: Friedrich, 20-25.