Multikulturális, plurikulturális, interkulturális, transzkulturális, angolul gyakran keresztkulturális – és: hiperkulturális. Mit jelent ez a még meglehetősen fiatal szó? Kultúra, kulturális: Ez a szó az imént említett összes kifejezésben előfordul. Mit jelent valójában a kultúra? A kultúra az indogermán kuel „fordulni“ és a latin colere, cultura „művelni“ szóból származik. Ez tehát egy olyan kifejezés, amelynek eredetileg a mezőgazdasághoz volt köze.
Mit jelent ma a kultúra?
Geert Hofstede holland kultúrakutató szerint a kultúra a következőket jelenti: „A kultúra az elme kollektív programozása, amely megkülönbözteti az emberek egyik csoportját a másiktól“.
Clifford Geertz amerikai antropológus szerint: „A kultúra az a mód, ahogyan az emberek kommunikálnak, közvetítik és fejlesztik az élethez való hozzáállásukat. A kultúra a jelentésalkotás mintája, amelyen belül az emberek (…) irányítják cselekedeteiket“.
Alexander Thomas, az interkulturális pszichológia professzora ezzel szemben így fogalmaz: „A kultúra befolyásolja az adott társadalom minden tagjának észlelését, gondolkodását, értékeit és cselekedeteit. Egyrészt cselekvési lehetőségeket és cselekvési ösztönzőket teremt, másrészt azonban a cselekvés feltételeit is megteremti, és korlátokat szab a cselekvésnek“.
Összefoglalva: az elméről, az élethez való hozzáállásról, az érzékelésről, az észlelésről, a gondolkodásról, az értékekről és a cselekvésről beszélünk. Mindezeket kultúraként határozzuk meg.
Néhány példa
– Miben hisznek az emberek, és mennyire fontos számukra a hitük?
– Hogyan viselkednek az emberek? Milyen normákat követnek? Pl. az érzelmekkel való bánásmódban, szerelmi kérdésekben vagy konfliktusokban.
– Milyen példaképek a gyerekek, a nők és a férfiak? Meddig lehet egy gyerek még gyerek? Mi a helyzet a nőkkel, akik szeretik a nőket, és mi a helyzet a férfival, aki nem érzi magát férfinak?
Mindezek példák arra, hogy mit értünk kultúra alatt. Megállapítható, hogy egyszerre nagy a sokféleség és nagy a konfliktuspotenciál.
Mit jelent a hiper kifejezés?
A hiper a görögből származik, és azt jelenti: „fölött, fölött, több mint, vagy szuper“. A hiperkultúra tehát leírható kultúrafelettinek, felső-kulturálisnak vagy szuperkulturálisnak is. Rousseau híres felkiáltása: „Természet, természet!“. A hiperkulturális értelemben ez átalakítható kultúrává, kultúrává!
A hiperkulturális kifejezést Byung-Chul Han dél-koreai filozófus alkotta meg, aki 30 éve él Németországban és filozófiát tanít Berlinben.
A hiperkulturális kifejezi a tiszteletteljes, kíváncsi, kozmopolita hozzáállást, a béke és a kulturális gazdagság perspektíváját, valamint a közös jövő célját. A kifejezés azt jelenti, hogy a különböző kultúrákból valami új keletkezik – egy új kultúra. A határok feloldásáról, közeledésről és hálózatosodásról van szó, vagyis a természetes heterogenitás egyfajta kulturális határok nélküli formájáról. Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy ez egy olyan emberi szuperkultúra, amely mindenki számára közös. De milyen értékeken alapulhat ez a kultúra?
Irodalom
Han, Byung-Chul (2005): Hyperkulturalitás: Kultúra és globalizáció. Lipcse, Berlin: Merve.