Heterogenitás

A heterogenitás fogalmát nem lehet egyértelműen meghatározni. Wittig olyan szinonimákat említ, mint a Verschiedenartigkeit, Diversität, Andersartigkeit és Ungleichheit (vö. Wittig 2014, 14). Schönhuth online kulturális glosszáriumában a heterogenitás „a sokféleség kifejeződéseként“ értelmezendő. Érdekesnek tűnik Prengel megközelítése, amely a heterogenitást három jelentésszintre, nevezetesen különbségként, változékonyságként és meghatározatlanságként határozza meg (vö. Prengel 2005, 21).

Heterogenitás vs. homogenitás

A heterogenitás a homogenitás ellentétének tekinthető. Amikor valamit homogén egységként írunk le, akkor azt úgy mutatjuk be, mint ami „nagymértékben egységes összetevőkből áll és átfogó egészet alkot“ (Krossa 2018, 53).

A heterogenitás főnév a heterogén melléknév származéka, amely a görög heterogenḗs szóból származik, jelentése „különböző fajtájú, nemzetségű, különböző nyelvtani nemű, különböző összetételű“ (DWDS 2018).

Szociológiai megközelítés

Krossa szociológiai szempontból határozza meg a fogalmat: „A homogenitás megközelítésével ellentétben az alapfeltevés ekkor mindenekelőtt az, hogy a hely és a tér egyre kevésbé vagy egyáltalán nem is kongruensek“ (Krossa 2018, 67).

A társadalmi és a térbeli átfedés van,

– amikor egy földrajzi helyen egyidejűleg és párhuzamosan léteznek egymásra halmozott társadalmi terek, illetve

– amikor egy társadalmi tér egynél több helyszínre terjed ki (vö. Krossa 2018, 67).

Krossa a lengyel kulturális teoretikus, Zygmunt Bauman munkáira is hivatkozik, aki a „folyékony modernitással“ foglalkozik. Ő is a társadalommal kapcsolatos koncepciójába helyezi át a jelent, amelyben már nem lennének előre meghatározott minták. Eltávolítja azt a nemzetállam hagyományos kereteitől, és a folyékonyság metaforájának segítségével a másság fogalmát veszi elvi alapnak. A társadalmi formák jelenlegi mintáit abból kiindulva elemezte, hogy az egyén egyszerre és változóan több társadalmi csoporthoz tartozónak érezheti magát. Krossa olyan elméleteket említ, amelyek az egyént helyezték előtérbe – az egyén azonban felszínessé fejlődik. Ez azt is jelentheti, hogy egyre fontosabbá válik több identitás ápolása (vö. Krossa 2018, 73 f.).

Homogenitás és heterogenitás egyensúlyban?

Krossa szerint a különbségek kutatása akkor sikeres, ha mikroszintekre vonatkozik, de problematikussá válik, ha a fogalmakat makroszinten akarják elméletbe foglalni (vö. Krossa 2018, 68). A két fogalom együttélésének alakulásáról a kortárs szociológiában így ír: „Általánosságban a szociológia jelenlegi tendenciáinak vizsgálata azt mutatja, hogy a homogenitás és heterogenitás közötti egyensúly (vagy inkább: egyensúlytalanság) fókusza eltolódik, annak a feltételezésnek az irányába, hogy ma a heterogenitás problematikája a fontosabb, sürgetőbb“. (Krossa 2018, 68)

Ezt a jelenséget magyarázva így fogalmaz: „Sok szerző ma már eltúlozza ezt az aspektust [a homogenitás], és a heterogenitást a mai társadalom domináns, ha nem az egyetlen releváns jellemzőjének nyilvánítja“ (Krossa 2018, 68). Ennek következményeként többek között megállapítja, hogy a társadalom témakörével foglalkozó kutatók megkérdőjelezik magának a társadalomnak a fogalmát, és úgy találják, hogy azt a különbség fogalma váltotta fel (vö. Krossa 2018, 68).

A kutatás azonban leegyszerűsítéshez is vezet, mivel a homogenitást és a heterogenitást csak ellentétként tekintik, de nem írják le együtt. Ez visszaforduláshoz vezet – a heterogenitás „túlságosan“ való elkerülése érdekében a homogenitást túlhangsúlyozzák. Ezt láthatjuk például a bevándorlási és migrációs vitákban.

A „heterogenitás“ egy csoporton vagy rendszeren belüli különbözőségre vagy sokféleségre utal. Íme néhány példa:

1. Kulturális heterogenitás: egy város, ahol sok különböző etnikai csoport él, amelyek különböző nyelveket beszélnek és különböző kulturális hagyományokkal rendelkeznek.
2. korosztályi heterogenitás: egy iskola, amelynek diákjai különböző korúak, az általános iskolától a középiskoláig.
3. nemi heterogenitás: Olyan munkakörnyezet, ahol férfiak és nők különböző osztályokon vagy szerepkörökben dolgoznak.
4. képességheterogenitás: Olyan osztály, amelyben különböző képességű tanulók vannak, beleértve a speciális szükségletekkel rendelkező vagy a magasabb tanulmányi képességekkel rendelkező tanulókat.
5. földrajzi heterogenitás: Olyan ország, amelynek különböző régiói eltérő földrajzi, éghajlati és gazdasági feltételekkel rendelkeznek.
6. nyelvi heterogenitás: Olyan iskola, ahol a tanulók egy része az oktatás nyelvétől eltérő nyelvet beszél.
7. vallási heterogenitás: olyan közösség, amelynek tagjai különböző vallási meggyőződésűek és vallási gyakorlatúak.

Irodalom

A német nyelv digitális szótára (DWDS). https://www.dwds.de/wb/heterogen [19.06.18].

Krossa, Anne Sophie (2018): Társadalom. Gondolatok a szociológia egyik alapfogalmáról. Wiesbaden: Springer.

Prengel, Annedore (2005): Heterogenitás az oktatásban – áttekintés és kilátások. In: Bräu, Karin/ Schwerdt, Ulrich (szerk.): Heterogenität als Chance. Vom produktiven Umgang mit Gleichheit und Differenz in der Schule. Münster: LIT, 19-35.

Schönhuth, Michael: kulturglossar.de. http://www.kulturglossar.de/html/h-begriffe.html [19.06.2018].

Wittig, Marietta-Titine Ve (2014): Heterogenitás – teher vagy pedagógiai kihívás? A berlini állami szakiskolák tanártípusainak vizsgálata az üzleti és közigazgatási szakképzésben a tanulók variációinak kezelésével kapcsolatban. Berlin.