Haza

A haza „káprázatos, kulturális jelenséget alkot, amely több évszázad jelentésrétegeit szállítja“ (Kazal 2005, 61). A kifejezés a használatából adódóan összetett konnotációkkal bír (vö. Kühne/ Schönwald 2015, 101-104). Az ófelnémet heimuoti szóból alakult ki, és az „ország, országrész vagy hely, ahol valaki [született és] felnőtt, vagy állandó tartózkodás révén otthon érzi magát“ (Duden online) jelentéssel bír az emberek és egy területi terület vagy az ott uralkodó értékek és normák közötti kapcsolatra (vö. Kühne/ Schönwald 2015, 101-106).

A fogalom történelmi fejlődéséről

A történelmi kontextusra utalva Kühne és Schönwald számára „a Heimat, különösen a 20. század visszatekintésében, korántsem bizonyult veszélytelen fogalomnak“ (Kühne/ Schönwald 2015, 104). Lobensommer ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy a fogalom használata „1945 és az 1970-es évek közepe között a szórakoztató irodalomban elsősorban egy nosztalgikus emlék, egy elérhetetlen utópia értelmében történt, amely nélkülözte a politikai konnotációkat“ (Lobensommer 2010, 75-76). Itt olyan szerzőkre utal, mint Siegfried Lenz és Günter Grass (vö. Lobensommer 2010, 75-76).

A haza 1959-ig nagyon szűk, egy helyi területre és az ott uralkodó nézetekre és hagyományokra vonatkozó meghatározását felváltotta a több hely vagy nagyobb területek körülírása (vö. Lobensommer 2010, 75). Ez a fejlődés, az erősen elhatároló otthonfogalomtól való elszakadás folyamatosan folytatódott. Pazarkaya szerint 1986-ban „az otthon […] önmagában [található], ami az otthon internalizálásához vezet, egy olyan szubjektivizáláshoz, amely a barátok, pozitív érzések megszerzése révén folyamatosan új otthont teremthet“ (Lobensommer 2010, 79).

Otthon a globalizált világban

Napjainkban az otthon fogalma reneszánszát éli az egyre hangsúlyosabbá váló globalizáció és az ezzel járó „sok ember életvilágának decentralizálódása“ (Kühne/ Schönwald 2015, 101-106) kapcsán, tekintettel az „újbóli elhelyezkedés“ (Kühne/ Schönwald 2015, 101-106) iránti vágyra egy ismerős életvilágban. A kifejezést gyakran a „regionális identitás“ szinonimájaként használják (Kühne/ Schönwald 2015, 101-106). Ez tükröződik többek között a szociális dimenzióban a család és a baráti kör formájában, „megkérdőjelezhetetlenül elfogadott szerepekkel, értékekkel és normákkal“ (Kühne/ Schönwald 2015, 101-106), ami sok esetben más emberek és/vagy kultúrák kirekesztésének és marginalizálásának dimenzióját is eredményezi.

További szempontok ebben az összefüggésben az idő („a saját múlt romantikus felidézése“) (Kühne/ Schönwald 2015, 101-106), valamint a hely dimenziói a „táj mint természeti és kulturális táj“ (Schreiber 2012, 3) és a „dekomplexifikáció“ (Kühne/ Schönwald 2015, 101-106) formájában.

Haza és migráció

A migráció hátterében a szülőföld fogalma egy ellentmondásos (haza)vita alkalmat ad, mivel sok „őslakos“ fél a kultúra elvesztésétől és ezáltal értékkorsójának hatalomvesztésétől (vö. Kühne/ Schönwald 2015, 101-106). Az állítólagos „helyes“ kultúrát és így a társadalomhoz való tartozást „a „helyes“ dialektus, a „helyes“ etnikum (az ősök lokalitásával dokumentált), a heteroszexualitás, a „helyes“ vallás, valamint a helyi és regionális hagyományok gyakorlása (nem pedig az ezekről való kognitív tudás!) révén határozzák meg“. (Kühne/ Schönwald 2015, 101-106).

Irodalom

Dudenredaktion (o. J.): „Heimat“ auf Duden online. https://www.duden.de/rechtschreibung/Heimat [2018.06.25.].

Kazal, Irene (2005): „Sozialistische Heimat DDR. Táj, nemzet és osztály az 1950-es évek hazaügyi vitájában. In: Kazal, I./ Voigt, A./ Weil, A./ Zutz, A. (szerk.): Kulturen der Landschaft. A kultúrtáj eszméi a hagyomány és a modernizáció között. Berlin, 59-80.

Kühne, Olaf/ Schönwald, Antje: Identität, Heimat sowie In- und Exklusion: Aspekte der sozialen Konstruktion von Eigenem und Fremdem als Herausforderung des Migrationszeitalters. https://www.econstor.eu/bitstream/10419/111036/1/ab_013_08.pdf [2018.6.25.].

Lobensommer, Andrea (2010): Az otthon keresése. Kísérletek az otthonról alkotott elképzelésekre prózai szövegekben 1989 és 2001 között. München: Diss. masch.

Schreiber, Wilfried E. (2012): Heimat verorten: Heimat aus der Sicht eines Geographen – In: Neue Didaktik 1, pp. 1-6. https://www.pedocs.de/volltexte/2015/10068/pdf/NeueDidaktik_1_2012_Schreiber_Heimat_verorten.pdf [2018.06.25.].