Fuzzy kultúrák

Jürgen Bolten kultúra- és kommunikációkutatóként azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mit is nevezünk kultúráknak, és hogyan lehet azokat leírni. A fuzzy kultúrák koncepciója a kultúra nyitott, többértékű értelmezése mellett érvel, amely a kulturális tereket dinamikus hálózati struktúrákként fogja fel. Lotfi Zadeh fuzzy logikáját követve a fuzzy olyan állapotokra utal, amelyek homályosak maradnak, és így logikailag többértékűek (vö. Bolten 2011, 2).

A kultúra kétértékű fogalmától a többértékű kultúrafogalomig

A kultúra kétértékű felfogása az első modern korszakban azon az elképzelésen alapult, hogy minden nemzet saját homogén csoportot alkot, és így önmagában zártnak tekintendő. Eszerint a kulturális határok a földrajzi határokkal szinkronban futottak, és a saját kollektív identitás különösen az idegentől való elhatárolódás révén konstruálható meg. E bináris logikán belül az olyan tényezők, mint a vallás, az etnikum vagy a nyelv, kulturálisnak értelmezhetők. A szociológus Ulrich Beck ezt az értelmezést a konténer képével teszi egyenlővé (vö. Bolten 2013, 2).

Hálózat

A globalizáció során azonban ez a meghatározás egyre inkább elvesztette realitásigényét. A konténert felváltotta az interkulturális hálózat képe, amely Bolten szerint a kultúra többértékű fogalmának egyeduralmát jelenti. Az ő definíciója szemléletváltást hajt végre, amely a különbségek hangsúlyozása helyett a kölcsönösségen alapuló interkulturális kapcsolatokat mutatja be. Így minden egyén egyidejűleg különböző kollektívák tagja, ami azt jelenti, hogy többé nem lehet általánosításokat tenni, hanem inkább a hovatartozás relatív fokozatairól beszélhetünk. Ez interkulturális és intrakulturális szinten egyaránt érvényes. Ennek következtében a fuzzy kultúrák állandó strukturális változási folyamatoknak vannak kitéve, és csak nyitottnak és heterogénnek mondhatók (vö. Bolten 2011, 2-4).

Hangsúlyozni kell, hogy Bolten kultúrafogalma nem helyettesíti az elsőt, hanem magában foglalja azt. A „mindkettő/és“ többértékű gondolkodásmódjába így integrálódik a kétértékű „vagy-vagy“. Ez a viszony a daoista jin és jang viszonyához hasonlítható, amely elképzelhetetlen lenne a mindenkori másik nélkül (vö. Bolten 2011, 2). Vitatott, hogy a kultúra többértékű fogalma a második modernitáshoz köthető-e, vagy a modernitások köztes szakaszaként funkcionál (vö. Bolten 2013, 2).

Nagyítás

A kultúra többértékű fogalmával az a probléma, hogy alkalmazása során a bonyolultsága gyorsan analitikus tájékozódási zavarhoz vezethet. Ennek megelőzésére Bolten azt ajánlja, hogy először a kulturális cselekvés konkrét terepének mikroszintjére zoomoljunk, mielőtt a strukturális feltételek makroszintjére zoomolnánk. A két perspektíva közötti többszöri váltással csökkenthető az általánosítás veszélye, mivel a megállapítások már a kezdetektől fogva relatív viszonyba kerülnek. Így mikroperspektívából általában minden sokkal heterogénebbnek tűnik, mint makroperspektívából (vö. Bolten 2013, 3). Bolten Sandberg modellje a kultúra strukturális-folyamatos jellegének további illusztrálására szolgál.

Irodalom

Bolten, Jürgen (2014): Fuzzy Sandberg – oder: (Wie) lassen sich Kulturen beschreiben? http://iwk-jena.uni-jena.de/wp-content/uploads/2019/03/2014_Fuzzy_Sandberg.pdf [12.03.2020].

Bolten, Jürgen (2013): Fuzzy Cultures: Consequences of an open and multi-valued concept of culture for conceptualisations of intercultural personnel development measures. http://iwk-jena.uni-jena.de/wp-content/uploads/2019/03/Bolten_2013_Fuzzy_Cultures.pdf [12.03.2020].

Bolten, Jürgen: Homályosság és többértékűség (2011): „Interkulturális kompetencia“ egy nyitott kultúrafogalom hátterében. http://iwk-jena.uni-jena.de/wp-content/uploads/2019/03/2011_Unschaerfe_Mehrwertigkeit_Ik-Kompetenz_fuzzy.pdf [12.03.2020].

Bolten, Jürgen (2010): A „homályos sokféleség“ mint a kultúrák közötti párbeszédkészség alapja. http://iwk-jena.uni-jena.de/wp-content/uploads/2019/03/2010_FuzzyDiversity_EWE_Auernheimer.pdf [2020.03.04. 04.].