Feminizmus

A feminizmus kifejezés a) „a nők életesélyeinek javítását célzó politikai-gyakorlati intézkedéseket szorgalmazó mozgalom ( nőmozgalom, emancipáció), valamint b) a női nemmel szembeni diszkriminációnak mint a tudományos (és gyakorlati) megismerés akadályának felismerésére és leküzdésére irányuló elméleti-tudományos törekvések“ (Bundeszentrale für politische Bildung o.J.).

A nők helyzetének alapvető megváltozását az élethelyzetek, a társadalmi szerepek, valamint a nők alárendeltségét konceptualizáló struktúrák és folyamatok átalakításával várják (vö. Thiessen 2008, 38).

A nőmozgalom történelmi háttere

Történelmileg a feminizmus egy olyan mozgalmat jellemez, amely politikailag és társadalmilag formálódott, és elméleti irányvonalat hirdetett. A 18. és 19. században a nőmozgalmak korábbi, társadalom- és uralomkritikus mozgalmakból alakultak ki, amelyek célja az volt, hogy a nők számára a férfiakra már érvényes egyenlő állampolgári jogokat teremtsenek, többek között a reprodukció területén is (vö. Müller 2013, 132, 134). A különböző feminista mozgalmak közé tartozik például a liberális feminizmus, az ökofeminizmus és a fekete feminizmus (vö. Thiessen 2008, 38).

Mielőtt ezek a mozgalmak megjelentek volna, a feminista megközelítéseket az irodalomtudományban már többek között Simone de Beauvoir, Mary Wollstonecraft és Virginia Woolf is képviselte. Elaine Showalter kronológiailag a női írás három szakaszát nevezi meg: 1. Feminista szakasz (1840-1880), amelyben az esztétikai férfinormákat és -normákat utánozták, 2. Feminista szakasz (1880-1920), amelyben gyakran radikális és szeparatista álláspontokat képviseltek, és 3. Női szakasz (1920-tól napjainkig), amely elsősorban a női írásra és tapasztalatra összpontosít (vö. Barry 2009, 116, 118). Judith Butler jelenleg olyan szerző, aki különösen a nemiséggel foglalkozik (vö. Barry 2009, 139; Thiessen 2008, 41).

A legjelentősebb mozgalmak közé tartozik az 1960/70-es évek két nőmozgalma, amelyekben a nők követeléseket fogalmaztak meg, különösen a szexualitás és a népesedéspolitika területén (vö. Barry 2009, 116f.; Müller 2013, 131). Összességében a francia forradalomtól kezdve a volt NDK-beli mozgalmakig az általuk végzett fizetetlen munka is fontos téma volt. A 19. század második felében a nők között szakadások keletkeztek, mivel az igények a (férj) férfiak mindenkori osztályához kapcsolódtak, így a proletár és a polgári nők ellentétben álltak egymással, és bizonyos esetekben ismét alá kellett rendelniük magukat a férjüknek (vö. Müller 2013, 131f.).

A 20. század második fele viszont ismét erősen az első nőmozgalom irányába orientálódott. A feminizmus a szocializmushoz kapcsolódott, és a férfiaktól elkülönülve saját kultúrára törekedett a politikai szférában és a kutatásban egyaránt. Az NDK-ban elért átmeneti sikerek, például az abortusz engedélyezése ellenére a nők még mindig nagyrészt háttérbe szorultak (vö. Müller 2013, 133).

A feminizmus a tudományos és a kortárs diskurzusban

A feminista kritika „a politikai diskurzus egy sajátos fajtája: a patriarchátus és a szexizmus elleni küzdelem iránt elkötelezett kritikai és elméleti gyakorlat“ (Moi 1989, 117). A „feminizmus“ helyett azonban inkább „feminizmusokról“ kellene beszélnünk, mert a különböző mozgalmak aggodalmai nagyon különbözőek – bár kölcsönös csere, valamint befolyásolás zajlott és zajlik (vö. Lenz 2018).

A számos megközelítés ellenére a nemek és a társadalom hasonló felfogása alapján összefoghatók. Megkülönböztethetünk strukturális feminizmusokat, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségekre és hatalmi viszonyokra összpontosítanak, és intézményi feminizmusokat, amelyek inkább a pragmatikus reformokra és strukturális változásokra összpontosítanak. További alkategóriák közé tartoznak a diszkurzív feminizmusok, amelyek arra összpontosítanak, hogy a nemekről alkotott képeket hogyan hozzák létre és terjesztik kulturálisan, valamint a queer feminizmusok, amelyek a szexuális és testi sokféleséggel foglalkoznak, és követelik annak elismerését. (vö. Lenz 2018).

A feminizmusok és a nőmozgalmak mellett – különösen akadémiai kontextusban – különbséget kell tenni a gender studies között, amely interdiszciplináris tudományág, amely a kulturális és társadalmi viszonyokat a nemek szempontjából kritikusan kutatja, tudományos elméletekre és módszerekre támaszkodva (vö. Lenz 2018).

A feminizmus a jelenlegi társadalmi diskurzusokban is fontos szerepet játszik. Különösen figyelemre méltó és ma is aktuális a 2006-ban Tarana Burke amerikai-amerikai aktivista által elindított MeToo mozgalom, amely csak 2017-ben vált népszerűvé Alyssa Milanos #MeToo tweetje révén. Ő arra szólítja fel az embereket, hogy osszák meg ezt a hashtaget, ha hozzá hasonlóan őket is érte már szexualizált erőszak (vö. Martini 2020, 1). „Alapjában véve […] [a #MeToo vita] arról szól, hogy a nők maguk akarják meghatározni saját testüket és szexualitásukat“ (Lenz 2018).

K. Rowling 2019 végén újabb vitát indított el egy tweetjével, amelyben Maya Forstater brit kutatót támogatta, aki korábban azt hirdette, hogy a biológiai nemet nem lehet megváltoztatni (vö. Steiner 2019). Ez kritikát váltott ki a transzneműek közösségéből (vö. Hanfeld 2020), J. K. Rowling azonban hangsúlyozza, hogy védelmezi a nők, férfiak, homoszexuálisok, heteroszexuálisok és transzszexuálisok jogait (vö. Rowling 2020).

Irodalom

Barry, Peter (2009): Kezdő elmélet. Bevezetés az irodalmi és kulturális elméletbe.

Peter Barry és Helen Carr (szerk.). 3. kiadás. Manchester és New York: Manchester University Press.

Bundeszentrale für politische Bildung (n.d.): Feminizmus. Szövetségi Közoktatási Hivatal. https://www.bpb.de/nachschlagen/lexika/politiklexikon/17484/feminismus [2020.09.18.].

Hanfeld, Michael (2020): J. K. Rowling lép fel a transznemű eszmékkel kapcsolatos vitában. FAZ.NET.https://www.faz.net/aktuell/feuilleton/debatten/j-k-rowling-legt-im-streit-um-transgender-vorstellungen-nach-16810240.html#void [2020.09.19.].

Lenz, Ilse (2018): A gondozási munkától a #MeToo-ig. Aktuális feminista kérdések és viták Németországban. Szövetségi Közoktatási Hivatal. bpb.de/apuz/267940/von-der-sorgearbeit-bis-metoo-aktuelle-feministische-themen-und-debatten-in-deutschland?p=all [19.09.2020].

Martini, Franziska (2020): Ki az a #MeToo? A (anti)feminista tiltakozás hálózatelemző vizsgálata a Twitteren….. Média- és Kommunikációtudomány 3 (68): 255.

Moi, Toril (1989): Feminista, női, nőies. In: The Feminist Reader. Essays in Gender and the Politics of Literary Criticism. Catherine Belsey és Jane Moore (szerk.). New York: Basil Blackwell, 117-32.

Müller, Ursula G.T. (2013): Politikai otthon a feminizmusnak – a fél világ a baloldalnak. A feminizmus politikai helyzete. Wiesbaden: Springer VS.

Rowling, Joanne K. (2020): J. K. Rowling ír arról, hogy miért szólalt meg a szex- és nemi kérdésekben. J. K. ROWLING. https://www.jkrowling.com/opinions/j-k-rowling-writes-about-her-reasons-for-speaking-out-on-sex-and-gender-issues/ [2020.09.19.].

Steiner, Noëlle: Az újságíró, aki az újságírókkal és az újságírókkal foglalkozik. (2019): J.K. Rowling szitokvihart érdemel a nemi kérdésekkel kapcsolatos tweet miatt. Nau media. https://www.nau.ch/people/welt/jk-rowling-erntet-shitstorm-wegen-geschlechter-tweet-65631793 [2020. 09. 19.].

Thiessen, Barbara (2008): Feminizmus: Különbségek és viták. In: Handbook of Women’s and Gender Studies. Elméletek, módszerek, empirizmus. Ruth Becker és Beate

Kortendiek (szerk.). 2. és frissített kiadás. Kiadás. Wiesbaden: VS Verlag für Sozialwissenschaften, 37-44.