A „fekete történelem hónapja“ eredete és fejlődése Carter G. Woodson amerikai értelmiségire vezethető vissza, aki a 20. század elején azt szorgalmazta, hogy az USA kollektív emlékezetében töltsék be a fekete amerikai történelem vákuumát (vö. Woodson 1926, 238f.).
Történelmi fejlődés
Más fekete értelmiségiekkel együtt 1915-ben megalapította az Association for the Study of Negro Life and History (ASNLH) nevű szervezetet, egy évvel később pedig létrehozta a Journal of Negro History című folyóiratot, amelyben az USA fekete lakosságának történetéről szóló esszéket publikáltak (vö. Scott 2011). Woodson ugyanebben a folyóiratban a „Negro History Week“ (Negro History Week) című írásában elítélte, hogy a fekete amerikaiak rendszerszintű elnyomását tekintve gyakorlatilag teljesen megakadályozták a saját történelmük megélésének lehetőségét (vö. 1926, 239), és egyben a Negro History Week (Negro History Week) mellett érvelt (vö. ibid., 241). Woodson szervezésében 1926 februárjában került sor az első Néger Történeti Hétre, amelynek célja a feketék történetével kapcsolatos ismeretek rekonstruálása és népszerűsítése volt (vö. Scott 2011). A február hónapot körültekintően és a meglévő hagyományok figyelembevételével választották meg, hiszen két, a fekete történelem szempontjából jelentős ember születésnapját ünnepelték egy időben: Abraham Lincoln és Frederick Douglass (vö. ibid.). Woodson azonban az ünnepek ezen egyidejűségét nem a valóban férfi ellenállás, hanem minden fekete nő és férfi antirasszista elkötelezettségének tiszteletére használta fel (vö. ibid.). Az első Negro History Week ünnepségek központi gondolata az volt, hogy a fekete amerikai lakosságból kiiktassa a kisebbrendűségi érzést, és egyúttal megmutassa a fehér amerikaiaknak, hogy a világról alkotott képüket a faji előítéletek uralják (Woodson 2002, 27). E célból Woodson szervezete tananyagokat készített képek, óravázlatok, színdarabok és információs plakátok formájában (vö. Scott 2011). Maga Woodson már korán érvelt amellett, hogy az ünnepségeket ki kellene terjeszteni, mivel meggyőződése volt, hogy a fekete történelem sokkal fontosabb és kiterjedtebb annál, mint amit egy egyhetes ünnepségben képviselni lehetne. Virginia államban a feketék már az 1940-es években elkezdték az Emlékhét egy hónapra való kiterjesztését. Az 1960-as évek eseményei az USA-ban nagy hatással voltak a fekete történelem iránti érdeklődésre, így a Néger Történeti Hét az évtized során „Fekete Történelmi Hónappá“ (BLM) alakult át (vö. ibid.). 1976-ban, az első ünnepségek 50. évfordulóján Woodson szervezete hivatalosan átnevezte a Néger Történeti Hetet Fekete Történeti Hónapra, és intézményesítette az ünnepségeket országszerte, amelyeket azóta minden hivatalban lévő elnök nyilvánosan támogat (vö. ibid.).
A fekete történelem hónapja Németországban
Németországban az 1980-as években Berlinben került sor az első Fekete Történelem Hónapjának megünneplésére, amely a Németországban állomásozó számos alkalmazott, valamint az amerikai hadsereg tagjainak részvétele miatt erősen merített az amerikai eredetből (vö. Asher 2015, 45). Németország újraegyesítésével a fekete német közösség diverzifikálódott és növekedett, így a „kezdeti[] afroamerikai történelemre való összpontosítás“ (ibid.) átadta helyét egy új tantervnek, amely átfogóan foglalkozott a németországi afrikai diaszpórával (vö. ibid., 45; 49). A fekete történelem hónapját ma már számos német nagyvárosban megünneplik, történelmi előadásokkal, művészeti kiállításokkal, vetítésekkel, felolvasásokkal, filmvetítésekkel, színházi előadásokkal, panelbeszélgetésekkel és gyerekeknek szóló tevékenységekkel is, hogy a fekete diaszpóra történetét megismertessék a nyilvánossággal (vö. ibid., 49). Eredetileg a német fekete történelem hónapját a „Fekete emberek Németországban“ (ISD-Bund e.V.) kezdeményezés indította el, majd számos más egyesület és szervezet is csatlakozott hozzá. Egyes nézeteltérések miatt a szervezők sokasága akár azt is eredményezhette, hogy a német BLM rövid ideig nem került megrendezésre. Időközben a „nem fekete szervezet […] ‚Institute of Cultural Diplomacy‘ (ICD)“ (Asher 2015, 45) vette át a BLM szervezését, amely elegendő anyagi forrással rendelkezett ahhoz, hogy széleskörű programot kínáljon, de éles kritikát kapott amiatt, hogy nem fekete szervezet (vö. ibid.). E viták eredményeként a német BLM szervezése 2011 óta a „Kultúrák Műhelye“ feladata (vö. ibid.).
Irodalom
Asher, N. (2015): A fekete történelem hónapjának története Németországban. In: D. Bergold Caldwell, L. Digoh et al. (szerk.): Spiegelblicke. Perspektívák a fekete mozgalomról Németországban. Berlin: Orlanda, 44-50.
Scott, D. (2011): Origins of Black History Month. https://asalh.org/about-us/origins-of-black- history-month/ [27.09.2020].
Woodson, C. G. (1926): Negro History Week. In: The Journal of Negro History 11(2), 238-242.
Woodson, C. G. (2002): A négerek történelmének hete alkalmából tartott megemlékezések. In: Black History Bulletin 65(1), 21- 33.