Etnopluralizmus

Az etnopluralizmus az úgynevezett Új Jobboldal elméleti koncepciója. A kifejezés a görög ethnos „nép“ és a latin pluralis „többes szám“ szóból származik, és a népek sokféleségét propagálja. Az Eichberg által megalkotott kifejezést „faj nélküli rasszizmusnak“ is nevezik. Az elmélet lényege az embercsoportok alapvető, megváltoztathatatlan tulajdonságainak feltételezése. Emellett az etnopluralisták hangsúlyozzák, hogy az egyes csoportok annál erősebbek, minél inkább hasonlítanak egymáshoz a tagjaik. A biologista érvelési vonal háttérbe szorul, míg a meglehetősen egyedi kulturális identitásokat erősítik (vö. Kellershohn 2016, 284-286).

Etnopluralizmus – kulturális rasszizmus

Ez egy olyan rasszizmus, „amely – legalábbis első látásra – már nem egyes csoportok vagy népek felsőbbrendűségét aposztrofálja másokkal szemben, hanem arra „szorítkozik“, hogy a határok bármilyen elmosódásának, az életmódok és hagyományok összeegyeztethetetlenségének káros voltát állítsa“ (Balibar 1990, 28). A „faj“ fogalmát olyan fogalmi helykitöltőkkel helyettesítik, mint a „kultúra“ vagy az „etnikum“, hogy a régi fogalmak modernizáltnak tűnjenek. Ezek a fogalmak azonban a fajhoz hasonló konnotációkkal bírnak, ezért a rasszizmus-kutatás is a genetikai rasszizmusról a kulturális rasszizmusra való áttérésről beszél (vö. Hall 2000, 11).

A heterogenitást tagadják

Étienne Balibar filozófus szerint az etnopluralizmus olyan rasszizmus, „amelynek domináns témája már nem a biológiai öröklődés, hanem a kulturális különbségek visszavonhatatlansága“ (Hall 2000, 11). Ugyanis „az antropológiai, etnológiai és pszichológiai eredményekre hivatkozva a népek sokféleségének és egyenlőtlenségének – differencialista értelemben vett – objektivitását hangsúlyozza“ (Lausberg 2013, 173). Már nem a saját kultúra vagy nemzet felsőbbrendűségét propagálják, hanem „rögzített kulturális-territoriális egységeket […] kulturális körökként homogenizálnak. A meghatározott kultúrákon belüli heterogenitást éppúgy tagadják, mint a konstruált egységek közötti történelmi kapcsolatokat és folytonosságot“.

Irodalom

Balibar, Étienne (1990): Létezik-e „neorasszizmus“? In: Balibar, Étienne/ Wallerstein, Immanuel (szerk.): Faj, osztály, nemzet. Ambivalens identitások. Hamburg: Argument, 23-39.

Hall, Stuart (2000): A rasszizmus mint ideológiai diskurzus. In: Räthzel, Nora (szerk.): Elméletek a rasszizmusról. Hamburg: Argument, 7-16.

Kellershohn, Helmut (2016): Umvolkung. In: Gießelmann, Bente/ Heun, Robin/ Kerst, Benjamin et al (szerk.): Handwörterbuch rechtsextremistischer Kampfbegriffe. Schwalbach: Wochenschau Verlag, 284-286.

Lausberg, Michael (2013): Das Thema Migration in der Jungen Freiheit und der Deutsche Stimme. In: Kellershohn, Helmut (szerk.): Die deutsche Stimme in der jungen Freiheit. Münster: Unrast, 164-194.