Etnológia

Az etnológia kifejezés a két görög szóból, az ethnos „nép“ és a logos „ügyfél“ szavakból tevődik össze, így a tudományágat a 20. századig etnológiának nevezték (Fischer 2003, 16).

Az etnológia olyan tudományág, amely kutatásainak középpontjában a különböző etnikai csoportok módszertani és elméleti vizsgálata áll. Az etnikumok e tudományos megközelítése különösen az összehasonlítás megteremtésére törekszik, azaz: „az etnológiai diskurzus ily módon sajátos módokat alakított ki a határok meghatározására, a kollektív identitások és az egyértelmű (kulturális) hovatartozás meghatározására“ (Friese 2007, 190).

A kollektív identitás közösségei

E tudományosan reflektált megismerési folyamathoz elengedhetetlen az egyes etnikai csoportok tárgyalása, amely során nem az egyének kiemeléséről, hanem egy kollektíva reprezentálásáról van szó. Kollektívum alatt ebben az összefüggésben olyan etnikumot értünk, amely egy közösség létét foglalja magában. „Egy etnikai közösség tagjai homogén, kollektív identitással rendelkező közösségnek tekintik magukat“ (Broszinsky-Schwabe 2011, 52), és ezzel az öntudattal egyértelmű különbséget tesznek más etnikai csoportosulásoktól. A közösségek az azonos származásra, a közös történelemre, a kultúrában és életmódban való hagyományos rokonságra, valamint az egyéni „etnikai öntudatra“ (Broszinsky-Schwabe 2011, 52) hivatkoznak.

Ezek a paraméterek nemcsak lehetővé teszik, hogy az etnológiai mező differenciált vitát folytasson, hanem összehasonlítást is kínálnak „a saját kultúráról, még és különösen akkor, ha a Másik a saját kultúra konstituálására és megértésére szolgál“ (Friese 2007, 189).

Egy széles kutatási terület

A népek sokfélesége miatt ez a terület különböző aldiszciplínákra tagolódott, mivel a tudósok számára nem lehetséges, hogy „a téma minden tárgyára, problémájára és módszerére“ (Fischer 2003, 18) összpontosítsanak. Két fő fókuszpont alakult ki: A régió és a kultúra.

A regionális részdiszciplínában a hangsúlyt például kontinensekre, szubkontinensekre vagy történelmileg kapcsolódó régiókra lehet helyezni. A kulturális részdiszciplína különböző területekkel foglalkozik, például a művészetekkel, a vallással és a gazdasággal. Emellett a diszciplína egyéb fókuszpontokat is meghatároz, amelyek konkrét kutatási kérdésekre és kutatási megközelítésekre vonatkoznak, így a lehetséges aldiszciplínák széles spektrumát eredményezik, amelyek „más diszciplínák területeivel határosak vagy [átfedésben] vannak“ (Fischer 2003, 18 f.).

Irodalom

Broszinsky-Schwabe, Edith (2011): Interkulturális kommunikáció. Félreértések – megértés. Wiesbaden: Springer.

Fischer, Hans (2003): Ethnology as a Scientific Discipline. In: Fischer, Hans/ Beer, Bettina (szerk.): Ethnologie. Bevezetés és áttekintés. Berlin: Reimer, 13-31.

Friese, Heidrun (2007): Néprajzi, etnológiai és kulturális antropológiai megközelítések. In: Straub, Jürgen/ Weidemann, Arne/ Weidenmann, Doris (szerk.): Handbuch interkulturelle Kommunikation und Kompetenz. Alapfogalmak – elméletek – alkalmazási területek. Stuttgart: Metzler, 188-200.

Reichmayr, Johannes/ Ottomayer, Klaus (2007): Ethnopszichoanalízis és mélységi hermeneutika. In: Straub, Jürgen/ Weidemann, Arne/ Weidenmann, Doris (szerk.): Handbuch interkulturelle Kommunikation und Kompetenz. Alapfogalmak – elméletek – alkalmazási területek. Stuttgart: Metzler, 249-260.