Etnocentrizmus

Az etnocentrizmus kifejezés a görög etnosz „nép“ szóból származik. A nép mint doktrína, ideológia vagy szellemi áramlat kerül a középpontba.

Interdiszciplináris kifejezés

Időközben az etnocentrizmus olyan általános kifejezéssé vált, amely interdiszciplináris alkalmazásra talál. Használják a pszichológiában, a társadalomtudományokban és a politikatudományban. Az etnocentrizmus alatt az egyén elfogultságát értjük a kulturálisan idegen emberek és csoportok iránt. Az illető a saját kultúrája („saját csoportja“) szemüvegén keresztül nézi, azt teszi mércévé, és ennek alapján értelmezi a mindenkori másik kultúrát („idegen csoport“). Ez a saját kultúrából származó attitűdök reflektálatlan átvételéhez vezet. Ezzel együtt normatív tendenciák is megfigyelhetők: Az emberek a saját kultúrájukat és vallásukat jónak, erkölcsösnek és erényesnek tartják. A külső csoportokat viszont rossznak, erkölcstelennek és fenyegetőnek tekintik.

Előítéletek és sztereotípiák

Szerepet játszanak tehát a sztereotípiák és előítéletek is, amelyek, ha nem gondolják át, rasszista vagy nacionalista magatartás alapjává válhatnak: „Az etnocentrizmus túlmutat a puszta idegengyűlöleten, amennyiben az idegent nemcsak idegennek és ezért félelmetesnek, hanem mindenekelőtt `kisebbrendűnek‘ tekintik egy eltúlzott mi-tudat miatt“ (Wahle 2017, 231).

Az etnocentrizmus definíciós ellenfogalma a policentrizmus, amely a más kultúrájú, életmódú és nézetű emberek iránti nyitott és toleráns hozzáállást hirdeti. Más kultúrák egyediségét és önállóságát tiszteletben tartják, a saját kulturális értékeket és attitűdöket pedig kritikusan reflektálják.

Az etnocentrizmus egy csoport azon tendenciájára utal, hogy saját kultúráját, hagyományait, értékeit és normáit felsőbbrendűnek és „helyesnek“ tekinti más kultúrákhoz és csoportokhoz képest. Az etnocentrizmus arra vezethet, hogy az emberek más kultúrákat „idegennek“, „egzotikusnak“ vagy „alsóbbrendűnek“ tekintenek, és leértékelik vagy diszkriminálják őket. Az etnocentrizmus előítéletekhez, sztereotípiákhoz és a különböző csoportok közötti konfliktusokhoz is vezethet. Fontos megjegyezni, hogy az etnocentrizmus nem csak etnikai alapon, hanem más identitásjegyeken, például valláson, nyelven, nemen vagy szexuális irányultságon is alapulhat.

Az etnocentrizmus olyan gondolkodásmód, amelyben a saját kultúrát, vallást vagy nemzetet tekintjük mérvadónak a világ értékelésében és értelmezésében. Nemcsak a saját kultúra értékeléséről van szó, hanem más kultúrák megvetéséről vagy elutasításáról is. Az etnocentrikus emberek hajlamosak saját kulturális örökségüket az értékek és normák egyetlen legitim alapjának tekinteni, és más kultúrákat ennek megfelelően értékelni. Ez más kultúrák torz és negatív megítéléséhez vezethet.

Az etnocentrizmus különböző szinteken nyilvánulhat meg. Egyéni szinten az etnocentrizmus előítélethez és megkülönböztetéshez vezethet, például amikor egy személyt kulturális háttere miatt elutasítanak vagy diszkriminálnak. Társadalmi szinten az etnocentrizmus társadalmi egyenlőtlenséghez és rasszizmushoz vezethet. Hozzájárulhat a különböző kultúrák vagy nemzetek közötti konfliktusok szításához is.

Fontos hangsúlyozni, hogy az etnocentrizmus nem általános emberi tulajdonság, hanem kulturális konstrukció, amely kultúránként eltérő lehet. A kulturális sokszínűség és az interkulturalitás fontos elemei a nyitott és toleráns társadalomnak, amely elősegíti a különböző kultúrák és nézőpontok tiszteletét és elismerését.

Irodalom

Ahlheim, Klaus (2013): Rechtsextremismus, Ethnozentrismus, politische Bildung. Kritische Beiträge zur Bildungswissenschaft, vol. 8. Hannover: Offizin.

Hagedorn, Jörg et al. (szerk.) (2010): Etnicitás, nem, család és iskola: a heterogenitás mint oktatási kihívás. Wiesbaden: VS.

Sumner, William Graham (2007): Folkways. A Mores, Manners, Customs and Morals tanulmánya. Reprint Cosimo Classics. New York: Dover Publications.

Wahle, Stefan (2017): Fremdheitserlebnisse und Helferphantasien unter dem Einfluss von Ehtnozentrismus. 2nd ed. Norderstedt: Books on Demand.