Emberi jogok

Az emberi jogok alatt mindazokat a jogokat értjük, amelyek minden emberi lényt veleszületetten megilletnek, származásra és nemre való tekintet nélkül, és amelyeket nem lehet sem megadni, sem megtagadni. Ezek alkotják az emberiség és így minden állam vagy társadalom normatív és jogi alapját (vö. Menschenrechte, bpb.de). Ennek megfelelően egy állam sajátos jogalkotási struktúráinál is magasabb rendűnek tekintik őket, ezért az utóbbiak „elismerhetik“ az emberi jogokat, de nem határozhatják meg azokat (Menschenrechte, bpb.de).

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (UDHR) központi dokumentumként 30 cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat mint az emberiség erkölcsi pilléreit (vö. Deutsche Gesellschaft für die Vereinten Nationen e.V. 2018, 3). Így az UDHR különösen hangsúlyozza a méltóság központi értékét, amelyet a jogok biztosítanak. Ennek megfelelően a preambulumban megfogalmazott cél „az emberi közösség minden tagja eredendő méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése“ (Deutsche Gesellschaft für die Vereinten Nationen e.V. 2018, 6). Néhány ilyen emberi jog többek között az élethez, a testi épséghez és a biztonsághoz való jog, az egyenlőséghez való jog, a választójog, a véleménynyilvánítás, a hit és a lelkiismeret szabadsága és más jogok (vö. Menschenrechte, bpb.de).

Az emberi jogok messzemenő globális érvényesülése ellenére egyes helyeken még mindig küzdeni kell értük. Bár egyes országokban az emberi jogok már magától értetődőnek tűnnek, még ma is történnek jogsértések. Ez teszi elengedhetetlenné a folyamatos védelmet és végrehajtást (vö. Menschenrechte, bpb.de).

Emberi jogi eszközök

A különböző országok szövetségeiből álló nemzetközi szervezetek, mint például az ENSZ vagy az Európa Tanács, az emberi jogok biztosításának és megvalósításának feladatát tűzték ki célul világszerte (vö. Spohr 2014, 17).

Az előbbi olyan szervek hálózatából áll, amelyek az emberi jogok érvényesülése érdekében adminisztratív munkát végeznek. Például az Emberi Jogi Tanács, amely 47, szinte minden kontinensről származó, rendszeresen megválasztott tagállamból áll, üléseket tart az aktuális fejleményekről, és értékeli az emberi jogok esetleges megsértését (vö. Spohr 2014, 52, 54-56, 108). További szervként az Emberi Jogi Főbiztos Hivatala nemzeti szinten szorosan együttműködik az ENSZ tagállamainak megfelelő igazságszolgáltatási és törvényhozási szerveivel. „Titkárságként“ tehát összekötő kapocs a tagállamok és az Emberi Jogi Tanács között (vö. Spohr 2014, 116/117). Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa szintén felettes felelőssége a béke és az emberi jogok megőrzése (vö. United Nations (UN), bpb.de).

Európai szinten a szintén 47 tagállamból álló Európa Tanács már számos egyezményt fogadott el az emberi jogok védelméről, például az „Emberi Jogok Európai Egyezményét“, amely számos cikkében olyan értékeket nyilvánít biztosítottnak, mint az oktatáshoz való jog vagy a szabad választásokhoz való jog (Emberi Jogok Európai Bírósága 2002, 35).

A mai emberi jogok kialakulása

1948. december 10-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése elfogadta a 217 A (III) számú határozatot (Emberi jogok). Az a gondolat, hogy minden embernek vannak jogai, amelyeket nem szabad elvenni tőlük, a második világháború és a holokauszt során elkövetett bűnök tapasztalataiból alakult ki (vö. History of the Document, un.org). A második világháború alatt Roosevelt amerikai elnök 1941-ben kihirdette a Négy Szabadságot, amelyek célja a háború utáni békés és igazságos világrend biztosítása volt. A négy szabadságjog a szólásszabadságot, a vallásszabadságot, a nélkülözéstől való mentességet és a félelemtől való mentességet biztosította (vö. Haratsch 2010, 69/70). A második világháború befejezése után megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete. Az ENSZ Alapokmányának céljai között szerepel például a negatív béke (a katonai erő hiánya), valamint a pozitív békére való törekvés (együttműködés az emberi jogok, a fejlődés, a gazdaság és a kultúra területén, valamint a baráti kapcsolatok) (vö. Az ENSZ alapítása, dgvn.de).

1948

Az emberi jogok már 1946-ban, az ENSZ első ülésein is téma voltak, és a következő évben ült össze először az Emberi Jogi Bizottság, hogy megfogalmazza az emberi jogokról szóló egyezményt. A végleges tervezetet, amelyben több mint 50 tagállam vett részt, 1948 szeptemberében mutatták be, és még az év december 10-én fogadták el. Ennek során 48 ország szavazott mellette, 8 nemzet pedig tartózkodott (lásd History of the Document, un.org és Haratsch 2010, 71/72).

Az emberi jogok és védelmük tehát már nem csak nemzeti, hanem nemzetközi kérdés. Különösen a második világháború tette világossá, hogy az emberi jogok védelmét nem lehet a mindenkori hazai jogrendre bízni (vö. Haratsch 2010, 70). Az emberi jogokat rendszeresen bővítik, például a faji megkülönböztetés kiküszöböléséről szóló egyezmény (1966), a nőkkel szembeni megkülönböztetés kiküszöböléséről szóló egyezmény (1979), a gyermek jogairól szóló egyezmény (1989) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (2006) (vö. Haratsch 2010, 73).

Irodalom

Deutsche Gesellschaft für die Vereinten Nationen e.V. (2018): Die Allgemeine Erklärung der Menschenrechte. Berlin: Deutsche Gesellschaft für die Vereinten Nationen e.V. (DGVN).

Deutsche Gesellschaft für die Vereinten Nationen e.V. (o.J.): Die Gründung der Vereinten Nationen. https://dgvn.de/un-im-ueberblick/geschichte-der-un [18.09.2020].

Europäischer Gerichtshof für Menschenrechte (2010): European Convention of Human Rights. as amended by Protocols Nos. 11 and 14. supplemented by Protocols Nos. 1, 4, 6, 7, 12, 13 and 16. Straßburg: Council of Europe.

Haratsch, Andreas (2010): Die Geschichte des Menschenrechts. In: Klein, Eckart und Andreas Zimmermann (Hgg.): Studien zu Grund- und Menschenrechten. Potsdam: Universitätsverlag Potsdam.

Schubert, Klaus/Martina Klein (2018): Menschenrechte. In: Das Politiklexikon. 7., aktual. u. erw. Aufl. https://www.bpb.de/nachschlagen/lexika/politiklexikon/17842/menschenrechte [18.09.2020].

Schubert, Klaus/Martina Klein (2018): Vereinte Nationen (UN). In: Das Politiklexikon. 7., aktuali. u. erw. Aufl. https://www.bpb.de/nachschlagen/lexika/politiklexikon/18398/vereinte-nationen-un [18.09.2020].

Spohr, Maximilian (2014): Der neue Menschenrechtsrat und das Hochkommissariat für Menschenrechte der Vereinten Nationen. Entstehung, Entwicklung und Zusammenarbeit. Berlin: Dunkler & Humblot.

United Nations (o.J.): History of the Document. https://www.un.org/en/sections/universal-declaration/history-document/index.html [18.09.2020].