Emberek

A Duden a Volk kifejezés alatt több fő- és alkategóriát foglal magában. A Grimm’sche Wörterbuch a 20. század óta összesen 15 főjelentést és kilenc aljelentést is számon tart. A szociológiai szótárban a következő bejegyzés található: „Közös történelmi és kulturális örökség által összekötött, bizonyos államhatárokon belül együtt élő emberek közössége (Staatsvolk)“ (Reinhold 2017, 710).

Ahhoz, hogy a szó kiterjedt jelentéseit és konnotációit megragadhassuk, szükséges a történelmi kontextust figyelembe venni.

Az emberek az idők folyamán

A Volk szó, bár nem egyértelműen igazoltan, de a legtöbb szótárban szerepel, a germán fulka „nép, hadi nép“ szóból származik (vö. Kluge 1963, 825; vö. Pfeifer 1989). A Grimm-szótár szerint a legrégebbi jelentése a harcosok zárt különítménye (ószláv plŭkŭ „kriegsschar, kämpfende schar“) (vö. Grimm 1854-1961, 455). A katonai népi kifejezés mellett, amely a fegyveres csapatokat jelölte, létezett a teológiai kifejezés is: Isten népe. Csak a 17. században, nem utolsósorban a francia forradalom hatására alakult ki a ma is használatos Staatsvolk kifejezés (vö. Retterrath 2016, 33).

A 19. századig a szóhasználatok széles skálája alakult ki. A jelentésekben azonban közös, hogy vagy olyan emberek elvont, képzeletbeli vagy valós tömegére utalnak, akiket vallás, hagyomány, nyelv vagy egy különleges cél köt össze és/vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.

Váltakozó jelentéstartalmak

„A jelenlegi politikai szóhasználatban a Volk szót ritkán használják“ – mondja Jörn Retterath Was ist ein Volk? A történelem is mutatja a szó használatának különböző megnyilvánulásait. Ez valószínűleg a történelem során változó konnotációknak köszönhető. Míg a középkorban a Volk szó alatt a nemességgel szemben az „alsóbb osztály“ (a köznép) értették, és így nagyrészt negatív konnotációval bírt, addig a francia forradalom (1789) és az amerikai függetlenségi nyilatkozat (1776) után „az egyenlő jogokkal rendelkező polgárok összességét“ értették alatta, és ennek következtében pozitív töltetet kapott. Ahelyett, hogy a társadalmon belül húzták volna meg a határt, azt köréje húzták (vö. Retterrath 2016).

A weimari köztársaságban még mindenütt jelenlévő Volk szó legutóbb a nemzetiszocialisták kisajátítási kísérlete révén diszkvalifikálta magát mint elfogulatlan kifejezés (vö. Retterrath 2016).

Rámutatható, hogy a szó jelentéstörténete szorosan összefügg a politikai és a történelmi-társadalmi fejlődéssel. Kluge írja továbbá a német nyelv etimológiai szótárában erről a témáról: „érzelmi hangzása a beszélő attitűdjétől és hangulatától függ“. (Kluge 1963, 825)

„Mi vagyunk a nép“?

Christian Böttger az Ethnos című könyvében. Der Nebel um den Volksbegriff (A köd a nép fogalma körül) azt a kérdést járja körül, hogy létezik-e még nép, vagy a népek a múlt ideológiai konstrukciói, amelyeknek globalizált világunkban már nem lenne helyük. Ezek olyan kérdések, amelyekkel jelenleg foglalkozni kell, és amelyekkel a nép politikailag és medialisan elfojtott fogalmára utal.

Szintén diskurzust érdemel a származás- és kultúrközösségen alapuló „mi-érzés“ vagy a népi tudat létezése egy olyan időszakban, amikor a bevándorláspolitika miatt a marginális politikai hangok egyre hangosabbak (vö. Böttger 2014).

A nemzet kifejezést gyakran szinonimaként használják.

Irodalom

Böttger, Christian (2014): Ethnos. Köd a nemzet fogalma körül. Schnellnach: Lindenbaum.

Duden, Online kiadás: https://www.duden.de/rechtschreibung/Volk [2018.06.20.].

Grimm, Jacob u. Wilhelm (1854-1961): Német szótár. http://www.woerterbuchnetz.de/DWB?lemma=volk [2018.06.14.].

Kluge, Friedrich (1963): Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. 19. kiadás. Berlin: de Gruyter.

Reinhold, Gerd (2017): Szociológiai szótár. Berlin/ Bosten: Oldenburg Wissenschaftsverlag.

Retterrath, Jörn (2016): „Mi az a nép?“: Volks- und Gemeinschaftskonzepte der politischen Mitte in Deutschland 1917-1924. Berlin: de Gruyter.