Előítéletek

A sztereotípiák és előítéletek Janus-arcúak.

„Az előítélet a tudatlanság gyermeke“. (William Hazlitt)

A fogalmak leírása

A sztereotípiák és előítéletek mindenütt jelen vannak. De: mit is jelent pontosan a két fogalom?

Walter Lippmann használta először a sztereotípia kifejezést 1922-ben megjelent Public Opinion (Közvélemény) című könyvében a társadalom társadalmi struktúráinak leírására (vö. Gardner 1994, 1-5). A sztereotípiákat úgy jellemezte, mint „képeket a fejünkben“ (Lippmann 1922, 98). A mindennapi nyelvben a sztereotípia és az előítélet kifejezéseket gyakran szinonimaként használják, noha meg kell különböztetni őket egymástól. A sztereotípiák homályos elképzelések arról, hogy milyenek az emberek (a spanyolok szenvedélyesek, a németek humortalanok, az amerikaiak egocentrikusak). Úgy is felfoghatók, mint általánosított hiedelmek, mint képzetek a fejünkben bizonyos embercsoportokról. Az előítéletek ezzel szemben erősebben ítélkeznek (pl.: Minden muszlim terrorista.). Cselekvési dimenzióval rendelkeznek. A nem reflektált sztereotípiák konkrét élethelyzetekben előítéletekkel válhatnak, azaz tényleges viselkedéshez vagy cselekvéshez vezethetnek. Az előítéletek érzelmileg is jobban fel vannak töltve.

A sztereotípiák történelmi-politikai, földrajzi és társadalmi fejlemények eredményei (vö. Friesenhahn), tehát társadalmilag konstruáltak. Statikusak, amennyiben az új információkkal szemben meglepő állandóság figyelhető meg: a sztereotípiák nagyon elterjedtek, és néha évszázadokig fennmaradnak (vö. régi, úgynevezett etnikai táblázatok a 17. századból).

Van még egy sajátosság: a sztereotípiák és az előítéletes elképzelések jánusarcúak. Mit jelent ez? Ez egy metafora. Janus római isten volt. Kétarcú és az ambivalencia szimbóluma. A sztereotípiák hasznos funkciókat töltenek be, de vannak sötét oldalaik is – ezért Janus-arcúak. Thomas a sztereotípiák és előítéletek hat funkcióját sorolja fel: Orientációs funkciót, alkalmazkodási funkciót, védelmi funkciót, önreprezentációs funkciót, elhatárolási és identitási funkciót, valamint ellenőrzési és igazolási funkciót (vö. Thomas 2006, 4-7).

Funkcionálisan redukálva három olyan funkcióról beszélhetünk, amelyek a jánusarcúságot jellemzik. A sztereotípiák és előítéletek egyszerűsítenek és redukálják a komplexitást. Így segítenek eligazodni egy szinte áttekinthetetlen világban. Ily módon fontos kognitív funkciót töltenek be.

A sztereotip elképzelésekkel és előítéletekkel megkülönböztetjük magunkat másoktól. Erősítjük a saját csoportunkon belüli hovatartozás érzését. „Mi ilyenek vagyunk, ők meg mások!“ A sztereotípiáknak és előítéleteknek tehát társadalmi funkciójuk is van. Sok sztereotípia és előítélet azt az érzést kelti bennünk, hogy felsőbbrendűek vagyunk másoknál. Ez első pillantásra nem tűnik túl szimpatikusnak, de pszichológiai szempontból előnyös: megerősödöttnek érezzük az önbizalmunkat. A sztereotípiák tehát fontos affektív funkciót töltenek be. Az imént említett hasznos funkciók mindegyikének azonban van árnyoldala is. Az egyszerűsítések nagy hátránya, hogy fontos részletek és sajátosságok figyelmen kívül maradnak. A sokféleséget, még egy kultúrán belül is, elhanyagolják, és mindenkit egy kalap alá vesznek.

Fontos a csoporton belüli erős összetartozás érzése. De ez mások kirekesztéséhez is vezethet, mert sztereotip elképzeléseink szerint az illető nem „illik“ hozzánk.

Az önbecsülés fontos, és mindannyian szeretnénk jól érezni magunkat a bőrünkben. De vajon ez azt jelenti, hogy le kell értékelnünk egymást? És hová vezet ez? A felsőbbrendűség és az arrogancia közötti határok képlékenyek. A sztereotípiák Janus-arcúak.

Ennek ismeretében kritikusan megvizsgálhatjuk sztereotip elképzeléseinket és előítéleteinket, amikor más emberekkel találkozunk.

Irodalom

Friesenhahn, Günter: Sztereotípiák és előítéletek. In: „Interkulturális tanulás“ modul a Fachstelle für Internationale Jugendarbeit der Bundesrepublik Deutschland e. V. (Német Szövetségi Köztársaság Nemzetközi Ifjúsági Munka Központja) portálján. IJAB : https://www.dija.de/fileadmin/medien/downloads/Dokumente/Guenter2IKL.pdf [2017.11.16.].

Ganter, Stephan (1997): Sztereotípiák és előítéletek: Fogalommeghatározás, operacionalizálás és mérés. Mannheim: Mannheimi Európai Társadalomkutató Központ.

Gardner, R. C. (1994): A sztereotípiák mint konszenzuális meggyőződések. In: Zanna, Mark P./ Olson, James M. (szerk.): The Psychology of Prejudice (The Ontario Symposium on Personality and Social Psychology, 7) Hillsdale: Lawrence Erlbaum, 1-5.

Lippmann, Walter (1992): A közvélemény. New York: Harcourt Brace.

Quasthoff, Uta (1998): Hozzájárulás a sztereotípiakutatás dinamizálásához. In: Heinemann, Margot (szerk.): Sprachliche und soziale Stereotype (= Forum angewandte Linguistik). Frankfurt am Main: Peter Lang, 47-72.

Thomas, Alexander (2006): Az előítélet és a sztereotípia jelentése a kultúrák közötti cselekvésben. In: Interculture Journal. Vol. 5, No. 2.