Diszkrimináció

A diszkrimináció a latin discriminare igéből származik, amelynek jelentése „elkülöníteni“ és „elkülöníteni“. A kifejezés az emberek elkülönítésére és lealacsonyítására utal egyéni vagy csoportspecifikus jellemzők alapján (vö. Duden 2016, 149). A diszkrimináció úgy értelmezhető, mint „a csoport- és személyi kategóriák használata az egyenlőtlenségek létrehozására, igazolására és igazolására“ (vö. Scherr et al. 2017, v).

Szociálpszichológiai szempontból a diszkrimináció a következőképpen értelmezhető: „Szociálpszichológiai szempontból a diszkrimináció alatt nemcsak a csoportok közötti egyszerű megkülönböztetést, hanem a csoportok és a különböző csoportok tagjainak egyenlőtlen bánásmódját is értjük. Ide tartozik a lekicsinylés, a részvételből való kizárás, az erőszakkal való fenyegetés és az erőszak végrehajtása. A diszkrimináció más csoportok tagjainak aktív támadásából állhat, egészen az erőszakig. De a diszkrimináció akkor is jelen van, amikor a diszkriminált csoportok tagjaitól megtagadják a támogatást.“ (Wagner 2020, 2)

A megkülönböztetés formái

A közvetlen vagy akár közvetlen diszkrimináción kívül, amelyet az érintettek személyiségjegyeik miatt egyértelműen annak érzékelnek, léteznek más, közvetlenül diszkriminációként nem felismerhető formák is (vö. Barskanmaz 2019, 216).

Közvetlen/közvetlen diszkrimináció

A közvetlen vagy azonnali diszkrimináció „egyénileg tudatos és szándékos diszkriminatív cselekmények vagy közvetlen intézményi hátrányok“ (Zick 2017, 65) a személyekkel szemben az egyes személyiségjegyek, például nemzeti származás, nem, fogyatékosság stb. alapján. A közvetlen megkülönböztetésre példa, ha valaki nemzeti származása vagy bőrszíne miatt nem kap munkát (vö. Humanrights 2016).

Közvetett/közvetett megkülönböztetés

Közvetett vagy közvetett diszkriminációról akkor beszélünk, ha egy szabályozás vagy gyakorlat semlegesen van megfogalmazva, és eredetileg nem úgy érzékelik, hogy bizonyos embereket hátrányosan érintene, de a gyakorlatban diszkriminatív tendenciákat mutat (vö. ibid.). A közvetett megkülönböztetés gyakran nem bizonyítható problémamentesen. Például a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak (gyakran nőknek) rosszabbak az esélyeik az előléptetésre egy vállalatnál, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak (gyakran férfiaknak). Ezért közvetett megkülönböztetésnek vannak kitéve (vö. Humansrights 2016).

Strukturális megkülönböztetés

A strukturális diszkrimináció szorosan kapcsolódik az intézményi diszkriminációhoz. Azonban abban különbözik, hogy „a megkülönböztetés történelmi és társadalmi-strukturális sűrűsödése már nem vezethető vissza egyértelműen konkrét intézményekre“. (Gomolla 2017, 148.) Ha az előítéletek szemtől-szembe rasszizmussá fejlődnek, ami viszont munkahelyi és otthoni diszkriminációhoz, valamint erőszakhoz vezet, akkor strukturális diszkriminációról beszélünk. A strukturális rasszizmus és a szexizmus különösen akkor koncentrálódik, ha „diszkurzív modellek jelennek meg, és olyan rasszista kultúrát hoznak létre, amely a migránsokat, menekülteket és feketéket lealacsonyítja, vagy sztereotipikus redukciók révén félreértelmezi őket“. (ibid.). A strukturális megkülönböztetést gyakran nem ismerik fel, mert a meglévő struktúrák általában nem tükröződnek, és az érintettek nem érzékelik megkülönböztetésként (vö. Humanrights 2016). Ilyen például a társadalmi kisebbségek és a nők egyenlőségének hiánya (vö. ibid.).

Intézményi megkülönböztetés

Intézményi diszkriminációról akkor beszélünk, amikor az intézmények belső szabályai vagy szervezeti intézkedései azt eredményezik, hogy bizonyos kisebbségekhez tartozó emberek rendszeresen hátrányos helyzetbe kerülnek, lekicsinyelik és kirekesztik őket az intézmény által. Az intézményi megkülönböztetés mechanizmusai „az egyéni előítéletektől vagy negatív szándékoktól“ függetlenül fennmaradnak (Gomolla 2017, 134). A közvetlen megkülönböztetéssel ellentétben az intézményi megkülönböztetés nem feltétlenül szándékos (vö. Voss/ Rothermund 2019, 511). Ráadásul az intézményes megkülönböztetés nem egyes egyénekből, hanem olyan intézményekből ered, amelyek azt eredményezik, hogy „az oktatásban, a gazdaságban és a joggyakorlatban hozott intézkedések halmozottan hatnak, és összességében a rasszista vagy etnikai megkülönböztetés állapotát idézik elő“ (Fereidooni 2011, 24). Ez a forma például az iskolákban, a munkaerőpiacon, az egészségügyben, a lakáspiacon, a rendőrségen vagy a jogi szabályozásban fordul elő.

Társadalmi megkülönböztetés

A társadalmi diszkrimináció főként sztereotípiákat jelent. Feltételezhető, hogy a megkülönböztetés akkor hajlamos a diszkriminációra, ha „a diszkrimináló személyek feltételezik, hogy cselekedeteik társadalmilag elfogadott vagy társadalmilag kívánatosak“ (Talhout 2019, 10). Például az iszlámellenes attitűdök nagyobb valószínűséggel jutnak kifejezésre, ha az illető „iszlámkritikus“ társaságban van, és úgy gondolja, hogy diszkriminatív magatartása társadalmilag kívánatos (vö. ADS 2015, 15 ff.).

Irodalom

Szövetségi Diszkriminációellenes Ügynökség (ADS) (2015): Diszkriminációs tapasztalatok Németországban. Az érintettek körében végzett reprezentatív felmérés első eredményei. Berlin: Szövetségi Diszkriminációellenes Ügynökség.

Barskanmaz, Cengiz (2019): Jog és rasszizmus. A faji alapon történő megkülönböztetés emberi jogi tilalma. Berlin: Springer.

Duden szerkesztőség (2013): Duden. A származás szótára. A német nyelv etimológiája. 5. kiadás. 7. kötet. Berlin: Duden.

Fereidooni Karim (2011): Az intézményes megkülönböztetés fogalma. In: Iskola – migráció – diszkrimináció. A migrációs hátterű gyermekek hátrányos helyzetének okai a német iskolarendszerben. Wiesbaden: Springer VS.

Gomolla, Mechtild (2017): Közvetlen és közvetett, intézményi és strukturális diszkrimináció. In: Scherr, Albert/ El-Mafaalani, Aladin/ Yüksel, Gökcen (szerk.): Handbuch Diskriminierung. Wiesbaden: Springer, 133-156.

Humanrights (2016): https://www.humanrights.ch/de/menschenrechte-themen/diskriminierungsverbot/konzept/formen/ [2020.03.17.].

Scherr, Albert (2017). Bevezetés: Interdiszciplináris diszkriminációkutatás. In: Scherr, Albert/ El-Mafaalani, Aladin/ Yüksel, Gökcen (szerk.): Handbook of Discrimination. Wiesbaden: Springer, I-1.

Talhout, Lisa Joana (2019): Muszlim nők és férfiak Németországban. Empirikus tanulmány a nemspecifikus diszkriminációs tapasztalatokról. Wiesbaden: Springer VS.

Voss, Peggy/ Rothermund, Klaus (2019): Életkori diszkrimináció intézményi kontextusokban. In: Kracke, Bärbel/ Noack, Peter (szerk.): Handbuch Entwicklungs- und Erziehungspsychologie. Berlin/ Heidelberg: Springer, 509-538.

Wagner, Ulrich (2020): Csoportok közötti diszkrimináció. In: Genkova, Petia/ Riecken, Andrea (szerk.): Handbuch Migration und Erfolg. Pszichológiai és társadalomtudományi szempontok. Wiesbaden: Springer, 71-82.

Zick, Andreas (2017): Szociálpszichológiai diszkriminációkutatás. In: Scherr, Albert/ El-Mafaalani, Aladin/ Yüksel, Gökcen (szerk.): Handbuch Diskriminierung. Wiesbaden: Springer 39-58.