Buen Vivir

A Buen Vivir – a jó élet, Sumak Kawsay (kichwa) vagy Suma Qamaña (aymara), ahogy különböző nyelveken nevezik, egy alternatív fejlesztési modell Latin-Amerikából. A növekedés utáni vita nyomán alakult ki, és az őslakosok gyakorlataira és tudására támaszkodik (vö. Acosta 2015, 14).

A  újragondolása.

A Buen Vivir a jelenlegi fejlesztési paradigma újragondolására szólít fel a fejlődés megértését és jelentését illetően. Ebben a koncepcióban a fejlődést nem gazdasági növekedésként értelmezik, mint a kapitalista gazdasági modellben, hanem a társadalmon belüli kollektív elégedettség felé vezető útként (vö. Acosta/ Abarca 2018, 132). A Buen Vivir tehát nem az egyén jó életét méri. Sokkal inkább „az emberek jó együttélése egy közösségben, különböző közösségekben …“. (Acosta 2016, 1) áll a középpontban. Továbbá a fenntartható életmód különböző lehetőségeit mutatja be.

Harmónia

A társadalom, valamint a természet közötti harmonikus kapcsolatot kívánja meg, és bírálja a természeti erőforrások kizsákmányolását. A Pachamama – Földanya -, amely az élet eredetét jelenti, különleges helyet foglal el ebben a koncepcióban. Ez a koncepció a természet fontosságának újfajta megértését alapozza meg a politikában, és így az éghajlati vitában is nagy jelentőséggel bír. A Buen Vivir célja továbbá a különböző kultúrákon alapuló új hegemónia. Az őslakos csoportok pluralitásának elismerése a koncepció alapvető eleme (vö. Fatheuer 2011, 21).

Alkotmány

A jó élet koncepciója mind Ecuador (2008), mind Bolívia (2009) alkotmányába bekerült (vö. Acosta/ Abarca 2018, 132). Mindkét államot gyarmati múltja alakította, ami mind a társadalmi, mind a gazdasági struktúrákban tükröződik (vö. Fatheuer 2011, 14). A Sumak Kawsay – a jó élet – elérésének állami céljával érezhetően elhatárolódtak a kapitalista gazdasági modelltől, és ehelyett olyan értékeket, mint a méltányosság, az egyenlőség és a fenntarthatóság, felvonultató szociális gazdaságra apelláltak (vö. Friant/ Langemore 2015, 65).

Irodalom

Acosta, Alberto (2015): Buen Vivir. Vom Recht auf ein gutes Leben. München: oekom.

Acosta, Alberto (2016). Buen Vivir. A világ újragondolása a Buen Vivir szemszögéből. https://rosalux.org.br/de/die-welt-aus-der-perspektive-des-buen-vivir-uberdenken/ [2020.04.01.].

Acosta, Alberto/ Abarca, Mateo Martínez (2018): Buen Vivir: A globális dél népeinek alternatív perspektívája a kapitalista modernitás válságára. In: Vishwas, S. (szerk.): Az éghajlati válság. Dél-afrikai és globális demokratikus ökoszocialista alternatívák: Johannesburg: Wits University Press, 131-146.

Fatheuer, Thomas (2011): Buen Vivir. Rövid bevezetés Latin-Amerika új koncepcióiba a jó életről és a természethez való jogról. In: Heinrich Böll Alapítvány (szerk.): Schriften zur Ökologie (Vol. 17): Berlin: Heinrich Böll Alapítvány, 7-30.

Friant, M. Martin Calisto/ Langmore, John (2015): A Buen Vivir: politika az antropocén túlélésére? In: Global Policy 6(1), 64-71.