Az értékek négyzete és a fejlődés négyzete

„Minden érték (minden erény, minden vezérelv, minden emberi tulajdonság) csak akkor tudja teljes építő hatását kifejteni, ha tartós feszültségben van egy pozitív ellenértékkel, egy „testvérerénnyel“. E nélkül az egyensúly nélkül egy érték a maga leértékelt túlzásaivá degenerálódik.“ (Schulz von Thun, é.n.)

Schulz von Thun (1989) a Nicolai Hartmanntól (1926) származó és Helwig (1967) által továbbfejlesztett „értékek négyzetét a fejlődés gondolatával kombinálta az interperszonális kommunikáció és a személyiségfejlődés gondjaira“. (Schulz von Thun, é.n.d.)

A fejlődési négyzet négy értékre épül, amelyeket dinamikus egyensúlyban kell tartani. A felső pozitív értékek, mint például a barátságosság és a visszafogott tartózkodás között pozitív feszültség/kiegészítő kapcsolat van. Ezekre függőlegesen helyezkednek el a leértékelő túlzások, mint például a túláradó távolságtartás és az elutasító mogorvaság. Az alsó értéktelenségek közötti kapcsolat az egyik értéktelenségből a következő értéktelenségbe való menekülést jelenti, amikor nincs elég erő ahhoz, hogy az ember felküzdje magát a felső pozitív értékekbe. Ez akkor fordulhat elő, ha az egyik értéktelenséget, például a túláradó távolságtartást a másik személy nem fogadja jól, és az ember arra a következtetésre jut, hogy pontosan az ellenkezőjét kell tennie, és így a másik végletbe kerül. A modellben az átlósok az érték és az értéktelenség közötti ellentétes ellentéteket jelképezik.

A modell segít a kultúrák közötti konfliktusok magyarázatában is, és felhasználható a célmegbeszélésekben.

Irodalom

Schulz von Thun, Friedemann (é.n.): Das Werte- und Entwicklungsquadrat. https://www.schulz-von-thun.de/die-modelle/das-werte-und-entwicklungsquadrat [13.01.2021].

Schulz von Thun, Friedemann (2010): Az érték- és fejlesztési négyzet. A kommunikációelemzés és a személyiségfejlesztés eszköze. In: TPS. Leben, Lernen und Arbeiten in der Kita 9, 13-17.