Affirmative Action – Pozitív diszkrimináció

A pozitív diszkrimináció kifejezéssel a „szakmai és közéletben“ a megkülönböztetés leküzdésére irányuló különböző intézkedéseket illetik (Peters/ Birkhäuser 2005, 1).

A pozitív diszkrimináció eredete

A pozitív diszkriminációs programok eredete az 1964. évi Polgári Jogi Törvényben található. A pozitív diszkrimináció a VI. címnek köszönheti eredetét, amely kimondja, hogy „az Egyesült Államokban egyetlen személytől sem tagadható meg faji, bőrszín vagy nemzeti származás alapján a szövetségi pénzügyi támogatásban részesülő bármely program vagy tevékenység előnyei, illetve nem lehet hátrányos megkülönböztetés tárgya“ (42 U. S. C. 2000 d). Ily módon a szövetségi kormányzat a pénzügyi támogatás megvonásával és a szerződések felmondásával fenyegetheti a vállalatokat, tudományos intézményeket (lásd fentebb) (vö. Hildebrandt 2005, 475).

Megerősítő intézkedések

A pozitív diszkriminációs intézkedéseket három típusba sorolhatjuk:

1. Képzési programok a kisebbségek szakmai és tudományos képzettségének javítására (vö. ibid.).
2. Célok és ütemtervek, „amelyek viszonylag rugalmas időbeli iránymutatásokat határoznak meg a kisebbségek felvételére vagy felvételére egy vállalatba, szervezetbe, intézménybe“ (ibid.).
3. rögzített kvóták, amelyek célja a kisebbségek arányának növelése a vállalatokban, szervezetekben és intézményekben, valamint „az arányos képviselet méltányossági eszményének megvalósítása“ (ibid., 475).

A pozitív diszkriminációs intézkedések a felsőoktatási intézményekre, a vállalkozásokra, a politikai hivatalokra, a helyi, tartományi és szövetségi közigazgatásra, valamint a szövetségi kormánytól pénzügyi támogatásban részesülő intézményekre vonatkoznak (vö. ibid.).

A fordított diszkrimináció mint a pozitív diszkrimináció szélsőséges formája

A pozitív diszkrimináció szélsőséges formája a fordított diszkrimináció. Ha például egy nő és egy férfi azonos képzettséggel pályázik ugyanarra az állásra, és a nőt előnyben részesítik a női kvóta miatt, a férfi pályázó hátrányos helyzetbe kerül. Ebben az esetben a nemi hovatartozás a döntő tényező a munkahelyek elosztásában, így fordított diszkrimináció történik (Peters/ Birkhäuser, 6).

Irodalom

Civil Rights Acts of 1964, Public Law 88–352 (1964), 42 U. S. C. 2000.
Hildebrandt, Mathias (2005): Multikulturalismus und Political Correctness in den USA. Wiesbaden: VS Verlag für Sozialwissenschaften.
Peters, Anne/ Birkhäuser, Noah (2005): Affirmative Action à l’Américaine – Vorbild für Europa? A: Zeitschrift für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrecht 65, 1-34.