A nemek dramaturgiája és drámaiatlanítása

A nemi szempontokat figyelembe vevő viselkedésben és kommunikációban gyakran felmerül az a probléma, hogy egyrészt a nemek társadalmilag konstruált kategóriáját fel kell oldani az emberek egyéniségének támogatása érdekében. Másrészt azonban gyakran a társadalmi különbségek tisztázása érdekében először a nemmel kell foglalkozni. Ahhoz, hogy ezt az ambivalenciát megfelelően kezelni lehessen, egyensúlyt kell teremteni a nemek dramatizálása és a nemek drámaiatlanítása között.

Dramatizáció

A dramatizálás során a nemi szempontokat kifejezetten hangsúlyozzák. A probléma itt az, hogy a nemek csoportjait kettéválasztják, és a nemek csoportjain belüli különbségek elvesznek, ami a nemi sztereotípiák megnyilvánulásához vezethet. Ha egy nemi szerepet először konstruálnak vagy vizualizálnak, hogy aztán újra dekonstruálják, fennáll a veszélye annak, hogy a hagyományos nemi szerep erősebben bevésődik. Ennek megfelelően az adott nemi referenciák differenciált és pontos kezelése szükséges. A dramatizálásnak akkor van értelme, ha az ellenfelet a nemek közötti kapcsolatokról való gondolkodásra akarjuk ösztönözni. A nemek dramaturgiája különösen olyan helyzetekben célszerű, ahol nemi megkülönböztetés történik, vagy ahol az egyéni sokféleség kibontakozását akadályozzák.

De-dramatizáció

A nemekkel kapcsolatos attribúciók vagy sajátosságok elkerülése, de semlegesítés nélkül. A de-dramatizáció arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet azokra az egyéb kategóriákra, amelyek egyéni vagy társadalmi szinten megkülönböztetik az embereket egymástól, és amelyek nem kapcsolódnak a konstruált nemhez. A de-dramatizálásnak egy nemi szempontból drámai helyzet következményeként vagy az arra adott reakcióként van értelme, hogy a helyzetet perspektívába helyezzük. Ezt például akkor lehet alkalmazni, ha az ellenfél rendszeresen kiemeli a nemi különbségeket azáltal, hogy bizonyos tulajdonságokat vagy képességeket nőknek vagy férfiaknak tulajdonít.

Irodalom

Debus, Katharina (2012): Dramatizáció, de-dramatizáció és nem-dramatizáció a nemek közötti egyenlőségre reflektáló oktatásban. In: Debus, Katharina/ Könnecke, Bernard/ Schwerma, Klaus/ Stuve, Olaf (szerk.): Geschlechterreflektierte Arbeit mit Jungen an der Schule. Pedagógiai és továbbképzési szövegek a fiúk munkája, a nemek és az oktatás körül. Berlin: Dissens e. V., 149-158.

Frohn, Judith/ Süßenbach, Jessica (2012): Nemek szerint érzékeny iskolai sport. A lányok és fiúk eltérő igényeinek kielégítése a sportban a nemek közötti kompetenciával. In: Sportpädagogik. Zeitschrift für Sport, Spiel und Bewegungserziehung 6/2012, 2-7.