A kultúra jéghegy-modellje

A kultúra jéghegymodelljét a kultúrakutatásban a közvetlenül érzékelhető és a rejtett kultúra közötti kapcsolat, valamint a kultúrák közötti kommunikációs konfliktusok kapcsolódó okainak szemléltetésére használják.

A jéghegy-metafora (jéghegymodell) E. Hemingwaytől származik, aki az 1930-as években használta irodalmi stílusának illusztrálására. Úgy vélte, hogy egy szerzőnek nem kell minden részletet felfednie a főszereplőjéről. Elég, ha csak a jéghegy csúcsát, körülbelül egy nyolcadát láthatjuk.

A jéghegy csúcsa

Ezt a metaforát később S. Freud tudatelméletében alkalmazták, amely a kultúra jéghegymodelljének alapja. Freud azt az elméletet dolgozta ki, hogy az emberi cselekvés csak kis mértékben tudatosan meghatározott, és ennek fényében tervezte meg a psziché strukturális modelljét. Ebben az „én“ (valóságelv) a személyiség tudatos területének felel meg, amely eldönti, hogy a tudattalan személyiségterületek („id“ (örömelv) és „szuperego“ (erkölcsi elv)) mely részei valósulnak meg az érzékelt világban. Egy jéghegyhez képest a tudatos „én“ tehát csak a kisebb, látható részt, a jéghegy csúcsát foglalja el a vízfelszín felett. A tudattalan területek, az „id“ és a „szuperego“ a nagyobb, a víz felszíne alatt rejtőző részt alkotják.

A felszín alatt

Freud instanciamodelljét követve E. Schein a jéghegymodellt a szervezeti kultúrával kapcsolatban fejlesztette tovább. Általánosítva

kultúrára vonatkoztatva így néz ki: A jéghegy kisebbik része, csúcsa a kultúra látható és hallható, azaz gyorsan felismerhető részét jelenti (nyelv, megjelenés, viselkedés, …). A kultúra jóval nagyobb része (normák, értékek, hiedelmek, eszmék, hagyományok, tapasztalatok, példaképek, …) ezzel szemben „a vízfelszín alatt“ rejtőzik, tehát nem azonnal érzékelhető. Ugyanakkor jelentősen befolyásolja a kis érzékelhető részt, és így „láthatatlansága“ miatt gyakran okozója a kultúrák közötti kommunikációs konfliktusoknak. A rejtett kulturális szempontok ismerete és az azokkal való érzékeny bánásmód csökkentheti az ilyen félreértések veszélyét.

Irodalom

Schein, Edgar H. (2006): Szervezeti kultúra.

Motsching, Renate; Nykl, Ladislav (2009): Konstruktív kommunikáció.