A sztereotip elképzelések Janus-arcúsága

Walter Lippmann használta először a sztereotípia kifejezést a társadalom társadalmi struktúráinak leírására 1922-ben megjelent Public Opinion című könyvében (vö. Gardner 1994, 1-5). A sztereotípiákat úgy jellemzi, mint „képeket a fejünkben“ (Lippmann 1922, 98). A mindennapi nyelvben a sztereotípia és az előítélet kifejezéseket gyakran szinonimaként használják, noha meg kell különböztetni őket egymástól.

Megkülönböztetés

A sztereotípiák homályos elképzelések arról, hogy milyenek az emberek (a spanyolok szenvedélyesek, a németek humortalanok, az amerikaiak egocentrikusak). Ezek úgy értelmezhetők, mint általánosított hiedelmek, mint a fejünkben élő képek bizonyos embercsoportokról. Az előítéletek ezzel szemben erősebben ítélkeznek (pl.: Minden muszlim terrorista.). Cselekvési dimenzióval rendelkeznek. A nem reflektált sztereotípiák konkrét élethelyzetekben előítéletekkel válhatnak, azaz tényleges (többnyire negatív) viselkedéshez vagy cselekvéshez vezethetnek. Az előítéletek érzelmileg is jobban fel vannak töltve.

Népek táblázatai

A sztereotípiák történelmi-politikai, földrajzi és társadalmi fejlemények eredményei (vö. Friesenhahn), azaz társadalmilag konstruáltak. Statikusak, amennyiben az új információkkal szemben meglepő állandóság figyelhető meg: a sztereotípiák nagyon elterjedtek, és egyes esetekben évszázadokig fennmaradnak (vö. régi, úgynevezett Völkertafeln a 17. századból).

Janus-arcúság

Van még egy sajátosság: a sztereotípiák és az előítéletes elképzelések Janus-arcúak. Mit jelent ez? Ez egy metafora. Janus római isten volt. Kétarcú és az ambivalencia szimbóluma. A sztereotípiák hasznos funkciókat töltenek be, de vannak sötét oldalaik is – tehát Janus-arcúak. Thomas a sztereotípiák és előítéletek hat funkcióját sorolja fel: Orientációs funkciót, alkalmazkodási funkciót, védelmi funkciót, önreprezentációs funkciót, elhatárolási és identitási funkciót, valamint ellenőrzési és igazolási funkciót (vö. Thomas 2006, 4-7. o.).

Jelentőségi funkciók

Funkcionálisan redukálva három olyan funkcióról beszélhetünk, amelyek a Janus-arcúságot jellemzik. A sztereotípiák és előítéletek egyszerűsítenek és csökkentik a komplexitást. Így segítik a tájékozódást egy szinte áttekinthetetlen világban. Ily módon fontos kognitív funkciót töltenek be. A sztereotip elképzelésekkel és előítéletekkel megkülönböztetjük magunkat másoktól. Erősítjük a saját csoportunkon belüli hovatartozás érzését. „Mi ilyenek vagyunk, ők pedig mások!“ A sztereotípiáknak és előítéleteknek tehát társadalmi funkciójuk is van. Sok sztereotípia és előítélet azt az érzést kelti bennünk, hogy felsőbbrendűek vagyunk másokkal szemben. Ez első pillantásra nem tűnik túl szimpatikusnak, de pszichológiai szempontból előnyös: megerősödöttnek érezzük az önbizalmunkat. A sztereotípiák tehát fontos affektív funkciót töltenek be.

Árnyoldalak

Az imént említett hasznos funkciók mindegyikének azonban van árnyoldala is. Az egyszerűsítések nagy hátránya, hogy fontos részletek és sajátosságok figyelmen kívül maradnak. A színes sokszínűség, még egy kultúrán belül is, figyelmen kívül marad. Mindenkit egy kalap alá veszünk. Fontos a csoporton belüli erős összetartozás érzése. De ez mások kirekesztéséhez is vezethet, mert sztereotip elképzeléseink szerint az illető nem „illik“ hozzánk. Bár az önbizalom és az önmagunkkal kapcsolatos jó érzés fontos, ez nem vezethet egymás leértékeléséhez. A felsőbbrendűség és az arrogancia közötti határok itt elmosódnak.

A sztereotípiák Janus-arcúak. Ennek ismeretében kritikusan megvizsgálhatjuk sztereotip elképzeléseinket és előítéleteinket, amikor más emberekkel találkozunk. „Az előítélet a tudatlanság gyermeke.“ (William Hazlitt)

Irodalom

Friesenhahn, Günter: Sztereotípiák és előítéletek. In: Modul „Interkulturelles Lernen“ auf dem Portal der Fachstelle für Internationale Jugendarbeit der Bundesrepublik Deutschland e. V. IJAB : https://www.dija.de/fileadmin/medien/downloads/Dokumente/Guenter2IKL.pdf [2017.11.16.].

Ganter, Stephan (1997): Sztereotípiák és előítéletek: Conceptualisation, Operationalization and Measurement. Mannheim: Mannheimi Európai Társadalomkutató Központ.

Gardner, R. C. (1994): A sztereotípiák mint konszenzuális meggyőződések. In: Zanna, Mark P./ Olson, James M. (szerk.): The Psychology of Prejudice (The Ontario Symposium on Personality and Social Psychology, 7.) Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum, 1-5.

Lippmann, Walter (1992): A közvélemény. New York: Harcourt Brace.

Quasthoff, Uta (1998): Hozzájárulás a sztereotípiakutatás dinamizálásához. In: Heinemann, Margot (szerk.): Sprachliche und soziale Sterotype (= Forum angewandte Linguistik). Frankfurt am Main: Peter Lang, 47-72.

Thomas, Alexander (2006): Az előítélet és a sztereotípia jelentése a kultúrák közötti cselekvésben. In: Interculture Journal. Vol. 5.