A nyelv mint a világ kulcsa

John Locke 1690-ben azt írta, hogy a nyelv a „társadalom legfontosabb eszköze és közös köteléke“. A nyelv egy kulcshoz hasonlítható – mit értünk ez alatt?

Kifejező funkció: A nyelv lehetővé teszi számunkra az információcserét, az érzelmek közlését, a szükségletek kifejezését, a társas kapcsolatok kialakítását és fenntartását (vö. Bühler; Jakobson).

Vonzó funkció: „A szavak egyben tettek is“. (Wittgenstein) Használhatjuk őket arra, hogy cselekvésre szólítsunk fel, véleményt fejezzünk ki, és így döntéseket hozzunk (vö. Bühler; Jakobson). Emellett együttműködhetünk és megszervezhetjük mindennapi életünket. És: a nyelv lehetővé teszi számunkra a gondolkodást.

Informatív funkció: A nyelvvel magyarázzuk és közvetítjük az ismereteket (vö. Bühler; Jakobson). A nyelv strukturálja társadalmi életünket, sőt hierarchiákat hoz létre és tart fenn. A nyelv az önbizalmat szolgálja. A nyelv segíthet az embereknek a nehéz helyzetekben.

A nyelvvel megkonstruáljuk a valóságot, és megmutatjuk, hogyan látjuk a világot. A nyelv fegyver – fájdalmat okozhat és: manipulálni az embereket. Hogyan kezeljük ezt?

A konfliktusok nyelvileg megoldhatók, ha metakommunikálunk, azaz megbeszéljük, hogyan beszélünk egymással.

A nyelv segít abban, hogy kifejezzük magunkat, hogy megvalósítsuk önmagunkat, például művészileg.

A nyelv élvezhető, mert esztétikai értéke is van. Mi lehet szórakoztatóbb, társasabb, egyesítőbb, mint a szellemesség, a szóakrobatika és a nyelvi játék?

A nyelv minderre képes. Ezért a nyelv a kulcs az emberi összetartozás kialakításához. Ez különösen fontos a kultúrák közötti kommunikációban.

Egy olyan országban, amelynek a nyelvét nem beszéljük, a mindennapi helyzetek akadályversennyé válhatnak. Nehéz kapcsolatot teremteni más emberekkel. Természetesen az egyszerű hétköznapi helyzetekben a kommunikáció kézzel és lábbal is lehetséges. De amint a helyzet bonyolulttá válik, az is problémás. Ezért gyakran olyan emberekkel vesszük körül magunkat, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, mint mi. A nyelv itt összekötő elemként jelenik meg, de ugyanakkor el is választ minket másoktól. Ennek eredményeképpen az ajtók zárva maradnak előttünk – az ajtók más kultúrájú emberek előtt.

Teszteld tudásod a nyelvről, mint a világ kulcsáról – kattints ide a feladatlapért.

Elszórt jegyzetek a nyelv jelenségéről

Képzelje el, hogy valaki egy ezer darabból álló kirakós játékot dob az Ön kezébe. Persze soha nem tudnád mind az ezer darabot úgy elkapni, hogy a megfelelő kép alakuljon ki. Így van ez a nyelvvel is: amikor valaki mond nekünk valamit, pontosan ez történik: egy ezer darabból álló kirakós repül felénk… Néhány darabot elkapunk, néhányat felkapunk, majd összerakjuk. Beszélgetőpartnerünk ugyanígy érez, amikor hallgat minket. Így fordul elő, hogy mindig csak egy részét értjük meg annak, amit a másik mond és gondol. Az is igaz, hogy mindig csak részben érthetőek vagyunk. Ez a nyelv kirakós metaforája.

Mit tehet a nyelv? A nyelv egy varázsló, egy zenész – hangot ad a bennünk lévő húroknak. Elhallgattatja bennünk a húrokat.

Egy másik metafora, nevezzük a nyelv érme-metaforájának: a nyelv egy furcsa érme, amely használat közben megváltoztatja az értékét. És ez egy olyan érme, amelynek, ha nincs használatban, egyáltalán nincs értéke. Képzeljük el a következőket: Legyen egy szó egy érme. Megadom neki az 1-es értéket, és átadom neked. Látsz majd egy 1-est, amikor a kezedben tartod? Nem feltétlenül. Lehetséges, hogy 5. Talán 1-est vártál tőlem, de most 5-öst kapsz. Hogyan lehetséges ez? Te magad változtattad meg az értéket – a tudtom nélkül, az én közreműködésem nélkül. De: Ha megmondod nekem az értéket, segíthetek neked újra megváltoztatni – azt is megtehetem, hogy 1-es értéket adjak neked. De el kell mondanod, hogy mit látsz. Így jön létre a párbeszéd varázsa…

A beszédbuborékok metaforája: Színesen és irizálóan, mint egy tükör, állnak és lebegnek előttünk, amikor beszélünk és hallgatunk – beszédbuborékok, és bennük: a szavaink … Mit látunk? A mi szavaink; és mi magunk! A másik átsugárzik, a környezet átsugárzik… és mégis elsősorban a szavainkat látjuk – és magunkat! Amikor két beszédbuborék összeér, új kép keletkezik; a szavak egymásba folynak, alakjaink összefonódnak… új értelem keletkezik. Ez valódi párbeszéd. Készen állunk rá?

A nyelv egocentrizmusa: Miért beszélünk egymással? Mert ki akarjuk fejezni magunkat. Nem kommunikálunk semmit. Mi magunk kommunikálunk. Önmagunk. A nyelvnek nincs jelentősége a társadalmi interakción/kommunikáción kívül. A jelentés csak a társadalmi interakcióban konstituálódik, amely egyúttal konstrukció is.

A nyelv teste: a beszéd testi folyamat, eljárás, aktus… valami érzéki dolog. Fizikailag is megtapasztaljuk, amikor beszélünk. Ezért a nyelvet nem lehet csak mentális jelenségként értelmezni. Még ha csendben olvasunk is, a testünk aktív. Beszélni, olvasni, hallgatni – ezek fizikai tevékenységek. Az elme és a test nem választható szét. Összetartoznak, mindketten mindig aktívak.

A nyelv és a beszéd az emberi élet komplex összefüggéseibe illeszkedik. Kevés értelme van a nyelvet elszigetelten vizsgálni (ahogyan azt a nyelvfilozófia gyakran teszi). A hang teszi a zenét. Szótlanság. A szó árulkodó. Nincs olyan, hogy csend.

Idézetek a nyelv témakörében

A nyelv a lét háza. Heidegger

A filozófia a nyelvünk eszközeivel folytatott harc értelmünk megbabonázása ellen. Wittgenstein

A nyelvem határai a világom határait jelentik. Wittgenstein

És egy nyelvet elképzelni annyi, mint egy életformát elképzelni. Wittgenstein

A nyelv – minden félreértés forrása. Antoine de Saint-Exupéry

A legemberibb dolog, amink van, a nyelv, és azért van, hogy beszélni tudjunk. Fontane

Azoknak, akik ellentmondanak és vitatkoznak, néha szem előtt kellene tartaniuk, hogy nem minden nyelv érthető mindenki számára. Goethe

Mert az emberek nyelve egyenlő az életükkel. Seneca

Vegye komolyan a nyelvét! Nietzsche

Nincs nagyobb illúzió annál a véleménynél, hogy a nyelv az emberek közötti kommunikáció eszköze. Elias Canetti

A nyelvünk egyben a történelmünk is. Grimm

Minden embernek megvan a maga nyelve. Novalis

Minden új nyelvvel, amit megtanulsz, egy új lelket is kapsz. Cseh közmondás

A nyelv nem az, a nyelv megtörténik. Heinz v. Förster

Mert bármit is tesznek, ismernek, tapasztalnak vagy tudnak az emberek, az csak annyiban válik értelmessé, amennyiben beszélni lehet róla. Arendt

Beszélj, hogy láthassalak. Szókratész

Valami, amiről nem beszélnek, egyáltalán nem történt meg. Csak a szó ad valóságot a dolgoknak. Wilde
Wilhelm von Humboldt a nyelv természetéről

„A nyelv, a maga valódi lényegében felfogva, minden pillanatban valami állandó és átmeneti. Még az írás általi megőrzése is mindig csak egy hiányos, múmiaszerű megőrzés, amely még mindig megköveteli, hogy az élő recitáció érzékeltetésére törekedjünk a folyamat során. Maga nem munka (ergon), hanem tevékenység (energeia). Valódi meghatározása ezért csak genetikai lehet. Valójában az elme örökké ismétlődő munkája, hogy az artikulált hang képes legyen kifejezni a gondolatot. Közvetlenül és szigorúan véve ez a minden egyes alkalommal történő beszéd definíciója. […] A szavakra és szabályokra bontás csak a tudományos boncolás halott munkája. A nyelveket a szellem munkájának nevezni tökéletesen helyes és megfelelő kifejezés, mert a szellem létezését általában csak tevékenységben és mint olyat lehet elgondolni. […] Nincs ez másként a megértéssel sem. A lélekben semmi más nem létezhet, csak a saját tevékenysége révén, és a megértés és a beszéd csak ugyanannak a beszéderőnek különböző hatásai. A közös beszédet soha nem lehet összehasonlítani egy anyag átadásával. A megértésben, akárcsak a beszédben, ugyanezt a saját belső erőből kell kifejleszteni; és amit az előbbi kap, az csak a harmonikusan hangoló inger.“ (Writings on the Philosophy of Language, Works III, Darmstadt 1963, 418 f., 430. o.).

Hogy mennyire robbanásveszélyes lehet a nyelvhasználat, azt Ernst von Glasersfeld a következő anekdotával írja le: „Végezetül szeretnék egy példát mondani, amely világosan érzékelhetővé teszi, mennyire fontos a gondolatokhoz való gátlástalan hozzáférés. 1936-ban Berlinben volt az olimpia. Nemcsak stadiont és olimpiai falut építettek, hanem színházat is. A barátom, akit meglátogattam, elvitt az olimpiai faluba a megnyitó előtti napon, és végül a színházba. A bejárat előtt még mindig állványzat állt, és néhány férfi a portál feletti frízen dolgozott. Barátom elmagyarázta, hogy nyilvánvalóan túl későn jöttek rá, amikor a felirat elkészült, hogy az nem elfogadható a kormánypárt számára. A felirat valójában így szólt: „Egy nép, egy vezető, egy színház“. Ernst von Glasersfeld: A nyelvek között.

Irodalom

Bühler, Karl (1999): Nyelvelmélet. A nyelv reprezentációs funkciója.

Jakobson, Roman (1992): Szemiotika.

Locke, John (1690): Esszé az emberi megértésről.

Mersch, Dieter (szerk.) (1998): Jelek a jelekről. Szövegek a szemiotikáról Peirce-től Eco-n át Derridáig.

Wittgenstein, Ludwig (2003): Filozófiai elmélkedések.

Párbeszéd Heinz von Foerster és Bernhard Pörksen között a párbeszédről: http://www.taz.de/!1085369/

További szakirodalom a nyelvi érzékenységről

Isselbächer-Giese, Annette/ Witzmann, Cornelia/ Königs, Charlotte/ Besuch, Natascha (2018): Nyelvérzékennyé válás, nyelvalakító tanítás – másképp gondolkodni a tanításban. In: Trendel, Georg/ Roß, Joachim (szerk.): SINUS.NRW: Promoting Understanding – Designing Learning Processes. A matematika és a természettudományok újragondolása. Münster: Waxmann, 13-31.

Leisen, Josef (2019): A nyelvérzékeny tantárgytanítás alapelvei. http://www.sprachsensiblerfachunterricht.de/prinzipien [02.10.2019].

Trendel, Georg/ Roß, Joachim (2018): Bevezetés. In: ders. (szerk.): SINUS.NRW: A megértés elősegítése – a tanulási folyamatok alakítása. A matematika és a természettudományok újragondolása. Münster: Waxmann, 9-11. https://www.schulentwicklung.nrw.de/sinus/upload/Phase05/Broschuere/SINUS_Gesamt.pdf [2019.10.02.].

Woerfel, Till/ Giesau, Marlis (2018). Nyelvérzékeny tanítás. Köln: Mercator-Institut für Sprachförderung und Deutsch als Zweitsprache (Basiswissen sprachliche Bildung). https://www.mercator-institut-sprachfoerderung.de/de/themenportal/thema/%20sprachsensibler-unterricht/ [04.10.2019].